Ásvány- vagy csapvíz?

Sokszor éri kritika a vezetékes vizet az ásványvízzel szemben. Aztán arról is hallani, hogy Magyarországon még a mosógépbe is ivóvizet engedünk – sok más országgal szemben. Meg azt is mondjak, hogy a műanyag palackos ásványvíz sem az igazi. Ásványi anyagok? Tartósítószerek? Klór? Szeretnénk végre tisztán látni…

 

Nem csoda, ha időnként a sajtóhírek hatására elbizonytalanodunk, merjünk-e inni a vezetékes vízből. Legutóbb éppen azért volt célkeresztben a csapvíz, mert az Európai Unió tavaly december 25-éig adott határidőt Magyarországnak arra, hogy az ország ivóvízbázisának azon részén, ahol a víz geológiai eredetű arzént tartalmaz, megoldja az arzénmentesítést. Ez annyit jelent, hogy néhány településen, ahol átmenetileg megoldatlan marad a „tisztítás”, a honvédség gondoskodik az ivóvízről.

 

Játék a számokkal?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy uniós jogszabály nem engedi, hogy továbbra is fogyassza a lakosság az évtizedeken át megszokott vezetékes vizet, mert a közösségi norma az arzéntartalom tekintetében alacsonyabb határértéket ír elő a hazainál. Ez játéknak tűnhet a számokkal, hiszen hallani arról, hogy a korábbi hazai szabvány szerinti 50 μg/liter arzénhatárérték azt jelenti, mintha valaki egész élete során elszívna egyetlen doboz cigarettát. Lefordítva a számok nyelvére: ha egy település lakói egész éltükben a határértéken lévő arzéntartalmú vizet fogyasztják, akkor közülük minden százezrediknél növekszik meg egyről másfélre a rákos megbetegedés kockázata. Első hallásra nem veszélyes, ám mégis nyugtalanító, miért viszünk be a szervezetünkbe feleslegesen arzént – és egyébként is kiküszöbölhető volna a vízzel együtt történő fogyasztása. 

 Ásvány- vagy csapvíz?

Ásványvízminőség

A Magyar Víziközmű Szövetség véleménye szerint méltatlanul sok támadás éri a vezetékes vizet, holott Magyarországon az ivóvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer, és mintegy háromezer településen az európai előírások alapján is kiváló minőségű az ivóvíz. Nagy Edit, a szervezet főtitkára érdeklődésünkre elmondta, egy idén augusztusban végzett független vizsgálat rámutatott, hogy a budapesti kerületek vízminőség-vizsgálatai szerint a csapvíz 55,8–65 mg/l kalcium- és 13,4–16 mg/l magnéziumtartalma megegyezik a ma legnépszerűbb, mérsékelt ásványianyag-tartalmú palackozott vizekével. A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára felhívta a figyelmet az uniós arzénhatárérték megállapításának sajátosságára, ugyanis az európai országok nagy részében rendszeresen fogyasztanak tengeri állatokat, ám ezeknek a táplálékoknak meglehetősen magas az arzéntartalmuk, így az uniós határérték megállapításakor ezt vették figyelembe, a magyar lakosság viszont igen csekély mennyiségű tengeri eredetű táplálékot fogyaszt.

Az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésére több lehetőség is rendelkezésre áll: új vízbázis igénybevétele, hígítás, tisztítási technológia, viszont ezek kivitelezése idő- és pénzigényes feladat. Van, ahol már megoldották ezt a kérdést, számos helyen azonban még nem fejeződtek be a szükséges munkálatok, így itt várható, hogy a vízellátás nem az eddig megszokott technológiával történik majd. Ahol az Unió által szabott határidőig nem sikerül befejezni a megkezdett munkát, ott átmeneti vízellátást vezetnek be, de minden településen folyni fog a csapból víz.

 

Ártalmas a klór?

A csapvíz esetében a fő kritika gyakran nem a tisztasággal kapcsolatos, hanem éppen a fertőzések megelőzése érdekében használt vegyületekkel. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a vízben terjedő járványos megbetegedések és egyéb kórokozók ártalmatlanítására a leghatékonyabb módszer az ivóvíz klórozása. A víz olykor több kilométeres utat járhat be a vezetékeken keresztül, amíg a földből a lakásunkig eljut. Ez a folyamat nem minden esetben gyors, és ilyenkor a víz relatív sok időt tölthet a vezetékekben, ezért is van szükség arra, hogy az ivóvizet a csőhálózatba jutás előtt klórral fertőtlenítsék. Ezt csak olyan mértékben teszik, hogy az elfogyasztott víz ne okozhasson egészségügyi problémát, illetve a fertőtlenítésnek az egészségügyi hatóság mindenkori ajánlásának is meg kell felelnie. Ettől az értéktől csak abban az esetben térnek el a szolgáltatók, ha a víz minőségét valamilyen káros behatás éri (például árvíz, csőtörés stb.). Bár a klór nem túl kellemes szagú és ízű, alkalmazása mégis szükséges. A legegyszerűbb mód arra, hogy megszabaduljunk a kellemetlen szagtól, ha fogyasztás előtt kancsóba vagy pohárba engedjük a vizet, és néhány percig levegőztetjük. Ilyenkor távozik el a vízben lévő szabad klór, és marad az ártalmatlan klorid, mely a közismert konyhasó összetevője is.

 

Óvatosan a szűrővel!

Létezik egy lehetőség, hogy otthon a vezetékhez csatlakoztatva házi víztisztítót használjunk, hogy kiszűrjük a fertőtlenítőszert. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a berendezés szűrőbetétjét rendszeresen cserélni kell, mivel ennek állapotától függ a rajta átfolyó víz minősége. Ha erre nem fordítunk kellő figyelmet, könnyen előfordulhat, hogy a szűrő nem tisztítja, hanem szennyezi a vizet, és komoly egészségügyi problémákat okozhat. A fordított ozmózis elvén működő berendezések pedig nemcsak a klórt és a vasat távolítják el az ivóvízből, hanem a számunkra hasznos kalciumot és magnéziumot is.

Egy víztisztító berendezéseket forgalmazó vállalkozás szakértője jól tudja, hogy a csapvíz klórozása a vezetékben elszaporodó baktériumok miatt elkerülhetetlen. Így jogosan merül fel a kérdés a fogyasztóban, hogyan szabadulhatna meg a számára egyébként felesleges fertőtlenítőszertől.

„A vízszűrő berendezéseknek és technológiáknak több fajtája létezik, azonban egyvalami közös bennük: az előírásnak megfelelően a szűrőbetéteket az előírt időben, illetve a megszűrt vízmennyiség után cseréljük, mert a baktériumok elszaporodhatnak a kritikus helyeken. Mivel a piacon számtalan lehetőség közül választhatunk, nézzük meg a vízszűrő betét minőségét, hiszen a szűrt víz minősége attól függ, milyen anyagból van a szűrő, mennyi idő alatt folyik át rajta a víz. Időnként olyan kritika éri a víztisztító berendezéseket, hogy a számunkra fontos ásványi anyagokat is kiszűrik a vízből. Fontos megjegyezni, hogy ez a fordított ozmózis alapú technológiára vonatkozik, amelynek pontosan az a lényege, hogy a szűrés során minden káros és hasznos anyagot eltávolít a vízből, majd utóbbiból valamennyit visszaadagol. Ezért az aktív szenes, gyantás alapú szűrőberendezéseket ajánlom, mert azok nem csökkentik a víz természetes ásványi összetevőit, csak a káros anyagokat távolítják el. Ráadásul ezek kancsós és vezetékbe építhető változatban is beszerezhetők” – mondja a szakértő.

 

Nem mindegy, honnan nyerik a vizet

A közelmúltban újra előkerült a téma, hogy ivóvizeink tartalmaznak-e gyógyszermaradványokat. Nagy Edit elmondta, Magyarországon eddig keveset tudtunk erről a kérdésről, mert csak a mostanában beszerzett műszerekkel lehet kimutatni a felszíni vizekben egészen kis koncentrációban előforduló gyógyszerszármazékokat. A külföldön elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok valószínűsítik, hogy az élővizekbe (felszíni) kerülő származékok, hormonok hatással lehetnek a vízben élő szervezetekre, a táplálékláncra – befolyásolva az ökológiai egyensúlyt. A tudósok jelenlegi véleménye szerint a gyógyszermaradványok kis koncentrációja miatt igen csekély a valószínűsége, hogy az ivóvíz, illetve az élővizekben élő állatok fogyasztása veszélyt jelenthet, ám a kérdés megnyugtató megválaszolásához a kutatók még nem rendelkeznek elegendő információval.

A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára arra figyelmeztet, hogy ennél a kérdésnél fontos azt is tisztázni, hogy az ivóvizet honnan nyerik, mert Magyarországon jelentős részben réteg-, illetve karsztvizekből történik az ivóvízellátás, amely ebben a kérdésben nem érintett. A felszíni vízbázisból nyert vizet pedig a felszín alatti vizekkel keverik, így még csekélyebb a veszélye annak, hogy az ilyen típusú szennyezések hazánkban bármilyen hatást gyakorolnak a fogyasztókra. A gyógyszermaradványokkal kapcsolatos pletykáknak alapot adó hír franciaországi kutatásokon alapul, ahol a lakosság vízellátása jelentős részben felszíni vizekből történik.

 Ásvány- vagy csapvíz?

Csupán marketing?

A (víz)fogyasztó próbál eligazodni a palackok erdejében, hiszen jogos a kérdésfelvetés, hogy a vezetékes vagy az ásványvíz napi fogyasztása ajánlott–e. Nagy Edit szerint ez azért érdekes téma, mert jogszabályok és előírások rögzítik, mi ásványvíz, és mi csapvíz.

„Bakteriológiai szempontból a palackozott vizekre és a csapvízre is ugyanazok az előírások érvényesek, de általában elmondható, hogy minden csapvíz ásványvíz, de nem minden ásványvíz csapvíz. Ha a víz oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül – és ásványvíz felirattal palackozható, erre néhány vízmű esetében van is példa. Ezek a vízművek a csapvizet palackozzák, hiszen olyan ásványianyag-tartalmú a helyi csapvíz, hogy ezt megtehetik, azonban ez nem általános példa. Inkább csak elgondolkodtató lehet, hogy fogyasztóként mi alapján választjuk ki, mit iszunk” – mondja Nagy Edit.

Továbbgondolva könnyen belátjuk, hogy általában nem az oldott ásványianyag-tartalom szerint teszünk különbséget a különböző vizek között, hanem aszerint, hogy a csapból jön-e, vagy palackozott formában vásároljuk. Ebből a szempontból hátrányban van a csapvíz, hiszen esetében nincs feltüntetve, pontosan mit tartalmaz, és marketingszempontból nem kapcsolódik hozzá egy életérzés – történetesen arról, mit nyújt a fogyasztása.

 

A víz számokban 

A Föld felszínét 70,8 százalékban borítja víz, összesen körülbelül 1,4 milliárd km3 területen. Vizeink 97,3 százaléka sós tengervíz, csupán a maradék a számunkra fogyasztható édesvíz, ám ebből több mint 2 százalék jég formájában, a légkörben vagy a talajrétegekben található meg. Az iható édesvíz tehát az összes vízmennyiség 0,6 százaléka, amely eloszlása nem egyenletes.

 

Nem lehet összehasonlítani

Nem is gondolnánk, mennyire nehéz helyzetben vagyunk, ha a folyadékpótlásról esik szó, hiszen időnként teljesen ellentétes információt kapunk a vezetékes és az ásványvízről. Egyet tartsunk szem előtt: utóbbi fogyasztásánál is mértékletességre inthet az orvos, hiszen – ahogyan nevében is benne van – ásványi anyagokat is tartalmaz. Ahány kút, annyiféle mértékű összetevő, így ahhoz, hogy eldöntsük, melyeket és milyen mennyiségben fogyasszuk, ajánlott átnézni a címkéket.

Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke szerint a vezetékes és az ásványvíz minőségéről szóló viták mesterségen gerjesztettek, sőt valójában csak különböző álláspontok ütköznek a médiában. Próbálják összehasonlítani a csapvizet és a palackozott vizet, holott az almát és a körtét sem lehet összemérni.

„Az a legfontosabb, hogy elfogyasszuk a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vizet, így jóformán elhanyagolható szempont, hogy a csapból vagy üvegből kerül-e a pohárba az életet jelentő víz. Ha számokkal kellene kifejeznem, akkor kilencvenkilenc százalékban az a fontos, hogy igyunk vizet, a maradék egyben pedig az, hogy milyet” – magyarázza Fehér Tibor.

 

Milyen a kemény víz?

A víz keménységéről akkor hallunk, amikor a mosáshoz használt víz hatékonyságáról esik szó, pedig ez az ivóvíz élvezeti értékét is meghatározza. A vízkeménységet CaO (kalcium-oxid) mg/liter arány segítségével fejezik ki. Kevesen tudják, hogy minél keményebb a víz, annál jobb ízű, viszont annál kevésbé alkalmas mosásra. A német keménységi fokban (nk) megadott értékek alapján lágy (100 CaO mg/liter alatt 10 nk), kemény (180-300 CaO mg/liter között 18-30 nk) és nagyon kemény (300 CaO mg/liter felett 30 nk) értékeket különböztetnek meg.

 

Nézzük meg, mit rejt a palack!

A Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke természetesen a palackos vizet ajánlja, azonban nem a vezetékes víz kárára teszi. Véleménye szerint az ásványvíz előnye, hogy semmiféle tartósító és fertőtlenítő kezelésen nem megy keresztül, vagyis abban az állapotában kerül hozzánk, ahogy a természet megteremtette. Lelőhelytől függően tartalmazza a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi sókat, és mivel összetétele fel van tüntetve a címkén, tudjuk, mit iszunk.        Magyarországon több olyan kutat tartanak számon, ahonnan magas ásványianyag-tartalommal bíró víz tör elő. Fehér Tibor nem vitatja, hogy ezek a vizek bizonyos betegségben szenvedők számára kockázatot jelentenek, ám szerinte éppen ezért előny, hogy feltüntetik a címkén a palackozott vizek összetételét, mert az érintettek szabályozni tudják bevitelét.

Például az epe- vagy vesekőképződésre hajlamosak kerüljék azokat a vizeket, amelyekben literenként 20 mg-nál több kalcium vagy magnézium van. Előnyös azok számára, akik nem fogyasztanak tejet, vagy vegán életmódot folytatnak, ám esetükben is érdemes mértéket tartani. Ezt napi 2-3 deciliterben határozták meg dietetikusok. A szív- és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban szenvedők pedig azokkal a vizekkel vigyázzanak, amelyek deciliterenként 150 mg-nál nagyobb nátriumtartalmúak. A magas ásványianyag-tartalmú víz különösen veszélyes lehet a gyermekekre, mivel a magas sótartalom hipertóniát vagy vesekárosodást okozhat náluk, a magas szulfáttartalom pedig hasmenést. „Nehogy azt gondoljuk, hogy a túl alacsony ásványianyag-tartalom veszélytelen – figyelmeztet Nagy Edit. – Az ilyen vizek hosszú távú fogyasztása felboríthatja a szervezet ásványianyag-egyensúlyát. A literenként 100 mg-nál kisebb sótartalom kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint az átlagos csapvíz, összetétele inkább a desztillált vízére hasonlít, amelynek fogyasztása szintén nem egészséges. A túl alacsony ásványianyag-tartalmú víz szinte kimossa a szervezetből a máshonnan felvett ásványi anyagokat.”

 

 

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Gyógynövény enciklopédia - Természetes segítség a fogyáshozBetűrendbe gyűjtöttük azokat a gyógynövényeket, amelyek a fogyókúrában is kiváló társak. Legtöbb közülük a kertekben is megtalálható, és csak arra várnak, hogy elfogadjuk az egészségünket védő, jótékony ajándékaikat.
A legérzékibb filmek - Csók és (mű)könnyRengeteg kritika éri a romantikus filmeket (főleg a férfiaktól), mondván: közhelyesek, kiszámíthatók, nyálasak és túl sok bennük a rózsaszín… A lelkünk mélyén tudjuk, hogy ezeknek van is némi alapja, de kit érdekel?! A nők többsége ugyanis imádja az ilyen filmeket, a csókokat és a könnyeket – még akkor is, ha mi sírunk a végén.
Csak feszesen!Valóban feszesíthet az a gyümölcs, amely hizlal, és a fagyasztott is lehet ugyanolyan hatásos, mint a friss? Ennek jártunk utána. 
Ásvány- vagy csapvíz? Sokszor éri kritika a vezetékes vizet az ásványvízzel szemben. Ásványi anyagok? Tartósítószerek? Klór? Szeretnénk végre tisztán látni…  
Együnk tésztát!Egészségünk érdekében elengedhetetlen, hogy táplálkozásunk is egészséges legyen, kiegyensúlyozott, tápanyagokban, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étkezést folytassunk.
Időtálló népi gyógymódok - XIX–XX. századi megoldásokFaluhelyen, főként az elmaradott területeken, évszázadokon keresztül nem jutottak „hivatalos” orvosi ellátáshoz a XIX. században. Minden családban volt olyan személy, aki nemzedékről nemzedékre örökített tapasztalatok alapján a kisebb betegségeket házilag kúrálta, ismerte az alapvető gyógyfüveket, ellátta a sebeket. 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/