Népbetegség – nem csak Magyarországon

Az allergia nem kímél egyetlen népcsoportot és földrészt sem, nincs olyan hely, ahol ne szenvednének ettől a betegségtípustól: világszerte több mint négyszázmillió ember nevezhető allergiásnak!

 

 

A hozzáférhető nemzetközi statisztikák szerint például közel százötvenmillió ember szenved csak valamilyen ételallergiától, amely – bár globálisan nem tűnik akkora számnak – mutatja a helyzet súlyosságát, hiszen ezek szerint Magyarország lakosságának több mint tizenötszöröse kénytelen szigorúan odafigyelni táplálkozására, különben súlyos következményekkel kell számolnia. (Részletesebb adatok a táblázatokban.)

 

Ami a nemzetközi statisztikákat illeti, a kutatók úgy vélik, 2015-re minden második európai szenvedni fog valamilyen allergiától. Jelenleg ez a szám valamivel kevesebb, most „csak” minden harmadik európai polgár kap – mondjuk így – kiütést valamilyen ételfajtától, pollentől, parfümtől vagy éppen valamilyen háziállattól. Az európai adatok szerint harminc éve még „csak” minden harmadik asztmatikus betegséget okozott valamilyen allergia, ez a szám mára jelentősen megnőtt: brit felmérés szerint jóval nyolcvan százalék feletti. És ha már Nagy-Britannia: egy alapítvány által nemrég közölt kutatás szerint a brit tinédzserek körében jóval több az asztmatikus megbetegedés, mint európai társaik esetében. Egy belga felmérés pedig azt állapította meg, hogy a Benelux-régióban minden második gyermek szenved valamilyen allergiától, vagyis lassan oda vezet a helyzet, hogy az lesz normális, ha valaki allergiás, nem pedig az, aki nem szenved tőle. Még egy érdekesség: míg a tengeri levegőjű, zöld füves Nagy-Britanniában közel nyolcmillió ember szenved pollenallergiától, addig ugyanez a számadat a csatorna másik oldalán lévő Franciaországban is, a hollandok közül viszont kétmillióan szenvednek hasonló betegségtől, a németeknél több mint tízmillióan, Spanyolországban pedig ennek kevesebb mint a fele mondhatja el magáról, hogy pollenallergiás.

 

Ami szűkebben a magyar adatokat illeti: hazánkban az elmúlt tíz évben megduplázódott az allergiások száma, jelenleg minden negyedik honfitársunk sorolható ebbe a kategóriába. A magyar kutatók szerint a tendencia csak rosszabbodni fog, alig egy-két év múlva minden második magyar lesz túlérzékeny valamilyen külső hatásra. Magyarország sajnos pollennagyhatalom, elsősorban a parlagfű az, ami megkeseríti az emberek életét. A Kárpát-medencében a pollenszezon nagyjából február elejétől október közepéig tart; ezt az időszakot jól lefedi azon növények virágzási periódusa, amelyek pollenjei allergiát váltanak ki. Bár évek óta törvény írja elő a földtulajdonosoknak a parlagfű irtását, a szaktárca becslése szerint hazánkban még mindig hétszázezer hektár körül van az erősen fertőzött területek nagysága, amivel listavezetők vagyunk a kontinensen. Magyarországon a parlagfű pollenterhelése az utóbbi öt évet tekintve 2007-ben volt a legalacsonyabb, majd 2009-ig jelentősen emelkedett, és 2011-ig bezárólag nagyjából azonos szinten mozgott. Szakértői becslések szerint a már diagnosztizált allergiások mellett a magyar lakosság további 10-20 százalékánál alakulhatott ki a túlérzékenység valamilyen formája. Ők egyelőre panaszmentesek, vagyis nem betegek, de hamarosan náluk is megjelenhetnek a klinikai tünetek.

Népbetegség – nem csak Magyarországon 

Messzebbre tekintve, például az Egyesült Államokra, az mondható el, hogy minden ötödik amerikai szenved valamilyen allergiától – vagy allergia okozta asztmától. Egy nemrég publikált felmérés szerint az amerikai polgárok több mint fele érzékeny legalább egy vagy annál több allergénre. Ez azt is jelenti egyébként, hogy az Egyesült Államokban az ötödik leggyakoribb betegség az allergia, éves szinten több mint nyolcmilliárd dollárt költ rá az egészségügyi rendszer. Tavaly csak a szénanáthások több mint 4 millióan voltak, annak az esélye pedig, hogy egy allergiás szülőnek allergiás gyermeke születik, jóval harminc százalék fölé kúszott. Ha a gyermek mindkét szülője valamilyen túlérzékenységtől szenved, úgy hetven százalék feletti az esélye annak, hogy ő is allergiás lesz; legalábbis az Egyesült Államokban. Az pedig szintén olyan „amerikai”, hogy az államokban élők 15 százaléka hiszi azt, hogy van valamilyen ételallergiája, holott ez az arány inkább csak három-négy százalék. Szintén érdekesség, hogy 2001 és 2009 között a kapcsolódó asztmatikus megbetegedések elsősorban az afroamerikai gyermekek körében nőtt meg – igen magas – ötven százalékkal.

 

Ami a világ másik távoli pontját, Ausztráliát illeti, ott az elmúlt huszonöt évben szintén megduplázódott az allergiások száma: minden harmadik lakos szenved valamilyen allergikus betegségtől – statisztikailag ezen a földrészen van a lakossághoz mérten a legtöbb allergiás. Közel hárommillió pollenérzékenyt tartanak számon, és minden ötödik ausztrálnak volt már szerencséje a szamárköhögéshez. Minden huszadik gyermeknél diagnosztizáltak már – leggyakrabban múló – ételallergiát, és több mint négyezer ausztrál szenved évente anafilaxiától. Éppen ezért rengeteg pénzt, több mint négymilliárd dollárt költenek megelőzésre és gyógyításra. A szomszédos Új-Zélandon sem jobb a helyzet, itt az orvoslátogatások többsége allergiás tünetek miatt történik. Míg 1998-ban még kevesebb mint nyolcezer betegséget adminisztráltak, addig a 2000-es évek elején már több mint százezret. Minden hatodik új-zélandi szenved allergikus asztmától.

 

Az ázsiai régióban jóval kevesebb asztmatikus megbetegedést jegyeznek fel, kivéve a fejlett nagyvárosokban, mint például Szingapúr, Hongkong vagy Japán metropolisai. A vidéki Ázsiában érdekes módon kevesebb allergikus megbetegedésről tudni, ami mindenképpen a civilizációs elméleteket támasztja alá. Igaz, a legtöbb asztmatikus és allergikus problémát viszont Indiában jegyzik fel, amely pedig nem feltétlenül higiéniájáról ismert. Utóbbi régióban a lakosság több mint harminc százaléka szenved allergiától, és közel ennyi allergiás rhinitistől. Kínában több mint kétszázmillió ember küzd valamilyen allergiával, Japánban ez a szám 23 millió, míg például Thaiföldön „alig” 10 millióan szenvednek ettől a népbetegségtől.

 

 

Ételallergiások korosztályi és földrajzi megoszlása 2011-ben

 

Földrész               0–4 éves        5–9 éves         10–14 éves         14–19 éves         19 év felett        

Európa                 46,2 millió      45,1 millió       44,9 millió          49,3 millió           633 millió

É-Amerika            33,5 millió      33,3 millió       33,1 millió          34,7 millió            321 millió

D-Amerika            39,4 millió      39,5 millió       39,1 millió         38,1 millió            282 millió

Afrika                   123 millió       108,2 millió     95,6 millió         86,5 millió            389 millió

Ázsia                   318 millió        319 millió        330 millió          339 millió             2,5 milliárd

Óceánia               1,6 millió         1,5 millió        1,6 millió           1,7 millió              19 millió

 

 

A legtöbbször előforduló ételallergiák korosztályi lebontásban (2011-es adatsor)

 

Ételfajta     0–4 éves       5–9 éves     10–14 éves         14–19 éves         19 év felett

Tojás         11,8 millió     6,9 millió     4,6 millió            2,5 millió            10 millió

Tej            12,6 millió     7,3 millió     4,8 millió            2,4 millió            9,6 millió

Mogyoró     5,9 millió       5,4 millió    5,1 millió            4,9 millió            35 millió

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Sóból is megárt a sokk! Minden káros amit tiltanak?Az utóbbi évek egyik „mumusmítosza” a mindenki számára szükséges só körül kerekedett.    
Indítsunk szatyorközösséget!A plázák és hipermarketek korában egyre több alternatív önszerveződő közösség alakul, hogy a tagok a környékbeli gazdáktól egészséges táplálékhoz jussanak. A szatyorközösség névre keresztelt „mozgalom” is ilyen. 
Védekező lélekAz allergiás tüneteket mindig fizikai tényezők váltják ki, ugyanakkor a szervezet allergiás reakciói minden esetben összefüggésben vannak valamilyen lélektani folyamattal, amely más és más jellegű a különféle allergénekre való érzékenységnél.
Népbetegség – nem csak MagyarországonAz allergia nem kímél egyetlen népcsoportot és földrészt sem, nincs olyan hely, ahol ne szenvednének ettől a betegségtípustól: világszerte több mint négyszázmillió ember nevezhető allergiásnak!
Így fogytak nagymamáink! - Zsírégető örökségünkUgye nehéz elképzelni a törékeny nagyiról, hogy hajdan ő is fogyókúrázott, és különféle módszerekkel próbálta megőrizni vagy visszanyerni karcsúságát? Márpedig több olyan praktikát érdemes megtanulni tőle, ami örökérvényű, hatékony és természetes.
Allergének a lakásbanSzemmel nem látható, sok ezer apró – és nagyító alatt nézve meglehetősen ronda – élőlény vesz körül bennünket, és okoz betegséget szervezetünkben, az otthonunkban, az ágyunkban… Fegyverbe, takarítás!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/