Népbetegség – nem csak Magyarországon

Az allergia nem kímél egyetlen népcsoportot és földrészt sem, nincs olyan hely, ahol ne szenvednének ettől a betegségtípustól: világszerte több mint négyszázmillió ember nevezhető allergiásnak!

A hozzáférhető nemzetközi statisztikák szerint például közel százötvenmillió ember szenved csak valamilyen ételallergiától, amely – bár globálisan nem tűnik akkora számnak – mutatja a helyzet súlyosságát, hiszen ezek szerint Magyarország lakosságának több mint tizenötszöröse kénytelen szigorúan odafigyelni táplálkozására, különben súlyos következményekkel kell számolnia. (Részletesebb adatok a táblázatokban.)

Ami a nemzetközi statisztikákat illeti, a kutatók úgy vélik, 2015-re minden második európai szenvedni fog valamilyen allergiától. Jelenleg ez a szám valamivel kevesebb, most „csak” minden harmadik európai polgár kap – mondjuk így – kiütést valamilyen ételfajtától, pollentől, parfümtől vagy éppen valamilyen háziállattól. Az európai adatok szerint harminc éve még „csak” minden harmadik asztmatikus betegséget okozott valamilyen allergia, ez a szám mára jelentősen megnőtt: brit felmérés szerint jóval nyolcvan százalék feletti. És ha már Nagy-Britannia: egy alapítvány által nemrég közölt kutatás szerint a brit tinédzserek körében jóval több az asztmatikus megbetegedés, mint európai társaik esetében. Egy belga felmérés pedig azt állapította meg, hogy a Benelux-régióban minden második gyermek szenved valamilyen allergiától, vagyis lassan oda vezet a helyzet, hogy az lesz normális, ha valaki allergiás, nem pedig az, aki nem szenved tőle. Még egy érdekesség: míg a tengeri levegőjű, zöld füves Nagy-Britanniában közel nyolcmillió ember szenved pollenallergiától, addig ugyanez a számadat a csatorna másik oldalán lévő Franciaországban is, a hollandok közül viszont kétmillióan szenvednek hasonló betegségtől, a németeknél több mint tízmillióan, Spanyolországban pedig ennek kevesebb mint a fele mondhatja el magáról, hogy pollenallergiás.

Ami szűkebben a magyar adatokat illeti: hazánkban az elmúlt tíz évben megduplázódott az allergiások száma, jelenleg minden negyedik honfitársunk sorolható ebbe a kategóriába. A magyar kutatók szerint a tendencia csak rosszabbodni fog, alig egy-két év múlva minden második magyar lesz túlérzékeny valamilyen külső hatásra. Magyarország sajnos pollennagyhatalom, elsősorban a parlagfű az, ami megkeseríti az emberek életét. A Kárpát-medencében a pollenszezon nagyjából február elejétől október közepéig tart; ezt az időszakot jól lefedi azon növények virágzási periódusa, amelyek pollenjei allergiát váltanak ki. Bár évek óta törvény írja elő a földtulajdonosoknak a parlagfű irtását, a szaktárca becslése szerint hazánkban még mindig hétszázezer hektár körül van az erősen fertőzött területek nagysága, amivel listavezetők vagyunk a kontinensen. Magyarországon a parlagfű pollenterhelése az utóbbi öt évet tekintve 2007-ben volt a legalacsonyabb, majd 2009-ig jelentősen emelkedett, és 2011-ig bezárólag nagyjából azonos szinten mozgott. Szakértői becslések szerint a már diagnosztizált allergiások mellett a magyar lakosság további 10-20 százalékánál alakulhatott ki a túlérzékenység valamilyen formája. Ők egyelőre panaszmentesek, vagyis nem betegek, de hamarosan náluk is megjelenhetnek a klinikai tünetek.

Messzebbre tekintve, például az Egyesült Államokra, az mondható el, hogy minden ötödik amerikai szenved valamilyen allergiától – vagy allergia okozta asztmától. Egy nemrég publikált felmérés szerint az amerikai polgárok több mint fele érzékeny legalább egy vagy annál több allergénre. Ez azt is jelenti egyébként, hogy az Egyesült Államokban az ötödik leggyakoribb betegség az allergia, éves szinten több mint nyolcmilliárd dollárt költ rá az egészségügyi rendszer. Tavaly csak a szénanáthások több mint 4 millióan voltak, annak az esélye pedig, hogy egy allergiás szülőnek allergiás gyermeke születik, jóval harminc százalék fölé kúszott. Ha a gyermek mindkét szülője valamilyen túlérzékenységtől szenved, úgy hetven százalék feletti az esélye annak, hogy ő is allergiás lesz; legalábbis az Egyesült Államokban. Az pedig szintén olyan „amerikai”, hogy az államokban élők 15 százaléka hiszi azt, hogy van valamilyen ételallergiája, holott ez az arány inkább csak három-négy százalék. Szintén érdekesség, hogy 2001 és 2009 között a kapcsolódó asztmatikus megbetegedések elsősorban az afroamerikai gyermekek körében nőtt meg – igen magas – ötven százalékkal.

Ami a világ másik távoli pontját, Ausztráliát illeti, ott az elmúlt huszonöt évben szintén megduplázódott az allergiások száma: minden harmadik lakos szenved valamilyen allergikus betegségtől – statisztikailag ezen a földrészen van a lakossághoz mérten a legtöbb allergiás. Közel hárommillió pollenérzékenyt tartanak számon, és minden ötödik ausztrálnak volt már szerencséje a szamárköhögéshez. Minden huszadik gyermeknél diagnosztizáltak már – leggyakrabban múló – ételallergiát, és több mint négyezer ausztrál szenved évente anafilaxiától. Éppen ezért rengeteg pénzt, több mint négymilliárd dollárt költenek megelőzésre és gyógyításra. A szomszédos Új-Zélandon sem jobb a helyzet, itt az orvoslátogatások többsége allergiás tünetek miatt történik. Míg 1998-ban még kevesebb mint nyolcezer betegséget adminisztráltak, addig a 2000-es évek elején már több mint százezret. Minden hatodik új-zélandi szenved allergikus asztmától.

Az ázsiai régióban jóval kevesebb asztmatikus megbetegedést jegyeznek fel, kivéve a fejlett nagyvárosokban, mint például Szingapúr, Hongkong vagy Japán metropolisai. A vidéki Ázsiában érdekes módon kevesebb allergikus megbetegedésről tudni, ami mindenképpen a civilizációs elméleteket támasztja alá. Igaz, a legtöbb asztmatikus és allergikus problémát viszont Indiában jegyzik fel, amely pedig nem feltétlenül higiéniájáról ismert. Utóbbi régióban a lakosság több mint harminc százaléka szenved allergiától, és közel ennyi allergiás rhinitistől. Kínában több mint kétszázmillió ember küzd valamilyen allergiával, Japánban ez a szám 23 millió, míg például Thaiföldön „alig” 10 millióan szenvednek ettől a népbetegségtől.