Fehérnemű-etikett A láthatatlan erotikus vértezet

Nincs két egyforma nő. Sőt még egyetlen mindig ugyanolyan nő sincs, hiszen annyi átalakulásra képes: házi tündérből szexistennő tud lenni, vagy éppen határozott üzletasszonyból melegszívű édesanya. Ekkora változékonyságnál természetes, ha az is ezerféle van, ami akkor is tud finomságot, izgalmat, érzékiséget sugározni, ha senki sem látja: a fehérnemű.

Míg egy férfi kihúzza néhány bokszerrel is, egy nőnek nagy fehérneműs fiók kell, hogy minden helyzethez illően ki tudja választani, melyik alsóban, melltartóban képes a legjobb formáját hozni. Sokszor a legfeszítőbb kérdések egyike, milyen fehérneműben lehet valaki a legérzékibb, a legvonzóbb.

A férfiálmok gyengéd ellopása

Aki igazán tudni akarja, mivel hathat izgalmasan a párjára, az induljon felfedező útra, és kérdezze ki ügyesen a partnerét. Legjobb, ha közös vásárlás alkalmával az kerül a kosárba, aminél a férfi szeme megcsillan. A férfiak ugyanis imádják, ha a nők az ő ízlésüknek megfelelő ruhába bújnak, „nekik öltöznek”. Ez vonzóbb, mint bármilyen vad vagy édesen helyes darab. Hogy mennyire így van, arról magukat a férfiakat kérdezték, és sokan azt nyilatkozták: a fehérnemű annyit takarjon, amennyit kell. Kedveltek voltak a teljesen egyszerű, hagyományos, egyszínű női alsók, az urak nem nagyon szeretik a csicsás, színes, tarka-barka fehérneműket. Nem nyerők a cirkuszba illő, túlzottan flitteres, szalagos, ékköves holmik, sem azok, amelyektől bonyolult megszabadulni. Többen vélik úgy, nagyon helyesen, hogy az alkat alapvetően meghatározza, mi az, ami jól néz ki egy nőn, és mi az, ami nem.

De ha a férfiak vágyálmaira hagyatkoznánk, sohasem tudnánk meg, milyen valójában a romantika, hiszen „amikor egy férfit megkérnek, határozza meg a romantika fogalmát, általában ilyen szavakat kapunk válaszul: titokzatosság, szerelmi kaland, érzékiség, fehérnemű, szenvedély és szex”. Legalábbis Doug Fields, a téma egyik amerikai kutatója így tapasztalta. Vagyis bármennyire törekszik is a nő arra, hogy csipkés csodákkal csábítsa el a kiválasztottat, valójában a lovagokat a látvány csak addig érdekli, míg a csodacuccok alá elvezet.

Magának öltözik az igazi nő?

A fehérnemű nem csupán egy kötelezően hordandó alsóruházat, annál sokkal több. A nőiség jelképe. Az cél az, hogy ezekkel a finom kis módszerekkel vonzóbb legyen valaki önmaga számára is. Az a nő, aki szereti és elfogadja a testét olyannak, amilyen, az szereti női voltát is, belső világát, és így válik kiegyensúlyozott, harmonikus emberré – márpedig az önbizalomnál nagyobb vonzerő nincs.

A magabiztos megjelenés titka megbékélni a saját adottságokkal, ezek korrigálásához vagy kiemeléséhez pedig alapvető feltétel az egyéniséghez illő stílus megtalálása. Egész más lesz annak az önbecsülése, önértékelése, aki olyan jól megválasztott alsóneműben van, amely nemcsak érzéki formáit juttatja érvényre, hanem biztonságos tartást és kellemes viseletet is ad. A külvilág vagy éppen a szeretett férfi pedig nem egy feszengő nőt lát a ruhájában, később meg a fehérneműjében, hanem olyan valakit, aki elégedett, felszabadult, vonzó.

Hogy érhető ez el? Ki-ki szánjon rá egy hónapot, hogy kipróbálja a gyűjteményét. Figyelje meg, melyiknél mit tapasztal, melyik válik be sporthoz, melyikben érzi magát erotikusan szédítőnek, melyikben ízlésesen csinosnak. Azt a darabot, amelyik előnyös ugyan, de túlságosan kényelmetlen vagy erősebb nyomokat hagy a testen, száműzze. Nagyon igaz, amit A fehérnemű évszázada című könyv ír: „A fehérnemű mint alsóruházat kirajzolja a nő alakját és erre felépítheti identitását. A fehérnemű a nő legintimebb ruhadarabja, személyes és gyakran titkos kifejezője hangulatának, a hálószobától a bálteremig. Az aznapi fehérneműválasztás befolyásolja a viselkedést, megadja az alaphangulatot az utána következő eseményekhez, legyen szó akár egy sűrű napról az irodában, akár egy konditermi edzésről, vagy egy romantikus vacsoráról…”

Ősanyáink életveszélyes, vonzásnövelő trükkjei

Anyáink és ősanyáink is kihasználták az öltözködés szépségnövelő lehetőségeit, és bár a mai értelemben vett fehérnemű igazi térhódítása csak a 20. században indult meg, már négyezer évvel ezelőtt is viseltek a nők „melltartót”. Legkorábbi ábrázolása egy ókori szicíliai mozaikon látható, ahol a női atléták keblüket – hogy annak mozgása ne zavarja őket testgyakorlás közben – egy, a mai melltartók ősének tartott pánttal kötötték át.

A legvarázslatosabb és legkínzóbb eszköz persze a fűző, amelynek a célja a legkívánatosabb női arányok megteremtése. Vagyis dús, kiemelt keblek, darázsderék és kerek csípő. Az ókori népek is hordtak fűzőszerű, alakot formáló ruhadarabokat tunikájuk alatt, ám önálló ruhaneműként először a burgundi divatban jelent meg, a XIV-XV. században. Eltúlzott, belső szerveket torzító válfajai ellen végül már orvosok is felléptek.

Ám a női ruhatárnak ez a századok viharát is átélő darabja ma újra reneszánszát éli, a szupernőies míder a hálószobában és az alkalmi öltözékek elemeként is tarol.

Ökopártiak, ezolányok, tabudöntögetők – mindenkinek van kínálat

Az öltözék több mint egy egyszerű textil, mindig hordoz üzeneteket. Ha alul van, akkor is. A tudat, hogy mi van rajtunk, akkor is befolyásol, ha a holmit senki nem látja. Lehet, hogy valakinek az kell a belső elégedettséghez, hogy természetes anyagból készült darabokat visel, vagy éppen az ökológiai lábnyomát csökkenti. Ha így van, már olyan melltartót is vehet, aminek gyártása során törekedtek arra, hogy visszaszorítsák a károsanyag-kibocsátást. Létezik olyan termék is, amelynek előállításához víz- és napenergiát használnak fel, és emellett többezer fát is telepítenek évente. Más cégek száz százalékos organikus gyapotból, újrahasznosítható elasztikus szalagok felhasználásával készítenek melltartókat. Az öko-melltartók ára egy jó minőségű szokványos darabét nem haladja meg.

Akiket foglalkoztatnak a misztikus elméletek, jó, ha tudják, hogy az alsónemű mintázata sem mindegy. Az ábrák valójában hívójelek, egy-egy gondolat lenyomatai. Az ezotéria, mágia iránt érdeklődők azonban vigyázzanak a lefelé invitáló nyilakkal, lángnyelvekkel, ördögszarvacskás fejekkel, nem véletlenül vannak inkább szívecskék, lepkék, virágok az ártatlan alsóneműkön. Persze aki vadmacskanő akar lenni, az utánozhat valamilyen ehhez illő totemállat bundát – hiszen ezért is készülnek tigriscsíkos, párducpöttyös alsók.

De milyen trükköt vessen be az, aki rafinált erotikus élményt akar? A meglepő ajánlat: merítsen az erotikus fétisöltözékek világából. Aki meg meri tenni, hogy egy randira egy csinos ruhában, de alatta feszes bőrbugyiban megy, amit izgalmas helyeken esetleg még kivágásokkal is elláttak, az akkor is fojtó szexuális töltést fog kisugározni magából, ha egyáltalán le sem vetkőzik, és rajta kívül senki még csak nem is sejti, milyen merészség rejtőzik a jókislányos kinézet mögött.

Színbe bújtatott érzelmek

Kutatásokat folytattak arról brit pszichológusok, hogyan függ össze a fehérnemű színválasztása és a női személyiség. Kiderült: a megkérdezettek közel háromnegyede szívesebben visel natúr vagy testszínű alsóneműt. A szakértők szerint azok a nők, akik ezeket a színeket favorizálják, a természetesség hívei, két lábbal járnak a földön. A rózsaszínt főleg azok a nők választják, akiknek romantikus, gyengéd és érzéki partnerre, valamint hatalmas adag szeretetre van szükségük. A piros fehérnemű viszont szenvedélyes, erőteljes és drámai személyiséget takar, az pedig már régi hiedelem, hogy az erotikus energiákat a piros ébreszti fel.

Tiltólistás fekete

A fekete, bármilyen csábos is egyesek szerint, a tagadás, elutasítás, elzárkózás kifejezője is. Kivéve, ha arany vagy ezüst szín is van benne: reklámszakemberek tudják, hogy az ilyen kombinációval készült terméket kétszeres áron lehet eladni, mert titkos és drága értéket sejtet. De a fekete más miatt is veszélyes: tavaly a német Öko-Test magazin számolt be arról, hogy több kevésbé minőségi áruban túl magas a festékkoncentráció, és az egyik káros színösszetevő izzadás hatására kioldódik. Ezután a bőrön át felszívódik, és a szervezetbe jutva rákot is okozhat. Az ilyen alsó, melltartó, harisnya, fürdőruha arról ismerhető fel, hogy mosáskor sűrű fekete levet ereszt.

Egy vagyon, csipkebugyikba fektetve

Ha egy nő komolyan beleszeret a fehérneműkbe, több százezret is elkölthet rájuk. Ha csak három luxusszettje van valakinek, az akár félmilliós befektetést is jelent, ha a melltartó-bugyi kettős kiegészül harisnyatartóval, harisnyával, hálóinggel, kombinéval. A minőségi alapösszeállítások ára 60-100 ezer között mozog, de persze egy igazgyönggyel, drágakővel gazdagon kirakott vagy kézzel készített csipkés modell bőven lecsapolhatja a bankszámlát.

Itthon még nem divat, de Európa nyugati felén a férfiak nyolcvan százaléka gyönyörű kollekciókkal lepi meg párját például a szerelmesek napján. A francia nők nem várnak feltétlenül az urakra, ők az éves fizetésük húsz százalékát költik el a tökéletes fehérneműre.

Hodnik Ildikó