Miből vegyünk biot? Bevásárló-lista tudatos fogyasztóknak

Ha minden élelmiszerből csakis bio-termelésűt teszünk a bevásárlókosárba, a számla sem lesz alacsony. De van mód arra, hogy ésszerűen és takarékosan válasszunk, mégis egészségesen táplálkozzunk.

„Nekem ez drága!” sokan ezzel a felkiáltással mondanak le a vegyszermentes élelmiszerek vásárlásáról. Pedig nem kellene: elég, ha azt tudjuk, miből érdemes ragaszkodni az ökológiai gazdálkodásból származóhoz, és mi az, amiből nyugodtan megvásárolhatjuk az olcsóbb, hagyományos verziót.

 

A Piszkos Tizenkettő

Az amerikai Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport) elnevezésű szervezet minden évben kiadja az úgynevezett „Piszkos Tizenkettő” listáját. Ebben a felsorolásban azok a zöldségfélék és gyümölcsök szerepelnek, amelyekben az elmúlt évi mérések során a legtöbb vegyszermaradványt találták. Épp ezért, aki egészségtudatosan táplálkozva a lehető legkevesebb növényvédő szert szeretné a szervezetébe juttatni, annak érdemes e zöldségek-gyümölcsök esetében a biotermesztésűt keresni, hiszen vegyszerezés tekintetében itthon is hasonló a helyzet a tengerentúlihoz. A három fő kategória, amelynek hagyományos termesztésében általában sok növényvédő szert használnak: a fán növő gyümölcsök, a bogyós gyümölcsök és a zöld leveles zöldségek. Lássuk, melyek azok a finomságok, amelyek idén felkerültek a listára!

 Miből vegyünk biot?  Bevásárló-lista tudatos fogyasztóknak

Alma

minden évben előkelő helyet foglal el az amerikai környezetvédők „szégyenlistáján”. A különféle növénybetegségek, rovarkártevők elleni permetezések nyomán nem véletlen, hogy a héján sokszor 40-féle növényvédőszer maradvány is található. A tanulmány szerint ezeknek a vegyszereknek egy része gyakran a dobozos almalébe is bekerül. Sokszor a hámozást ajánlják a vegyszermaradványok elleni védekezésül, amivel az a baj, hogy a héj eltávolításával a hasznos tápanyagok jó részét is a kukába dobjuk. Ezért érdemes inkább bio-almát keresni.

És ha nincs bio? Váltsunk olyan gyümölcsökre, amelyeknek nem fogyasztjuk el a héját, például görögdinnyére, vagy déligyümölcsökre.

 

Zeller

az amerikai tesztek 60-féle vegyszer maradványát találták a zelleren.

És ha nincs bio? Biztonságos alternatíva a brokkoli, és az egyéb keresztesvirágúak, amelyek termesztésénél kevesebb káros anyagot használnak fel.

 

Eper

ez a gyümölcs szintén minden évben felkerül a listára, egyrészt azért, mert rendkívül érzékeny a különféle növénykártevőkre, másrészt pedig azért, mert nincs eltávolítható héja.

És ha nincs bio? Váltsunk hámozható gyümölcsre, például sárgadinnyére.

 

Őszibarack

ezen a gyümölcsön is közel 60-féle növényvédőszer nyomait sikerült kimutatni. Érdekes, hogy a konzerv őszibarack és a befőtt általában kevesebb vegyszert tartalmaz – valószínűleg azért, mert az e célra termesztett gyümölcsöknél a termelőnek nem kell a tökéletes küllemre törekedniük.

És ha nincs bio? Keressük a héj nélkül fogyasztandó gyümölcsöket, például a görögdinnyét vagy a déligyümölcsöket.

 

Spenót

a vegyszerezett leveles zöldségek jeles képviselője, amelynek sajnos a fagyasztott változata sem tartalmaz a frissnél kevesebb növényvédőszer-maradványt.

És ha nincs bio? A brokkoli lehet az egészséges választás.

 

Nektarin

különösen a messziről szállított import gyümölcsökön van sok vegyszer, hiszen ezeknek a gyümölcsöknek sokáig frissnek kell maradniuk.

És ha nincs bio? Igyekezzünk hazai gyümölcsöt választani, ha ilyet nem találunk, ismét csak térjünk át a hámozva fogyasztandó gyümölcsökre.

 

Import szőlő

a csábító, nagy szemű szőlőn gyakran szabad szemmel is láthatók a fehéres vegyszermaradványok. Nem csoda, hogy a mazsola is komoly vegyszerforrás, és ha megtehetjük borból is érdemesebb a biotermelésűt választani.

És ha nincs bio? Vegyünk inkább sárgadinnyét, de a hazai szőlővel is próbálkozhatunk, ebben általában kevesebb a vegyszermaradvány.

 

Paprika

az óriási, színes paprikákban a tengerentúli mérések időnként akár 50-féle növényvédőszer nyomait is kimutatják.

És ha nincs bio? Keressünk megbízható kistermelőt a piacon, és vásároljuk az ő áruját, a hazai zöldet.

 

Burgonya és répa

a föld alatt növő gumók szépen felszívják mindazokat a mérgeket, amelyek a termőföldjükbe jutnak. Az amerikai mérések ennek követkeményeként 35-féle vegyszer nyomait mutatták ki a burgonyában. A répa azonban a műtrágyák nitrát-tartalmát képes megőrizni, épp ezért különösen fontos, hogy csecsemőknek, kisgyerekeknek csak biorépát vegyünk.

És ha nincs bio? Az édesburgonya lehet a vitamindús és biztonságos alternatíva, ezt általában kevesebb vegyszer felhasználásával termesztik.

 

Áfonya

a bogyós gyümölcsöket szintén gyakran vegyszerezik, így az áfonya mellett a cseresznye is sokszor tartalmazza növényvédőszerek maradványait.

És ha nincs bio? Jó választásnak bizonyulhatnak a déligyümölcsök és a cukormentesen, egészségesen, tartósítószer nélkül eltett befőtt. Akinek van kertje, megpróbálkozhat a bogyósok házi termesztésével, természetesen mindenféle vegyszerezés nélkül. Nincs is jobb, mint a málnát, ribizlit egyenesen a bokorról csemegézni!

 

Saláta

a gyakran permetezett, zöld leveles zöldségek másik fontos képviselője, amelyen gyakran 50-féle növényvédőszer maradványa is megtalálható.

És ha nincs bio? Használjuk a biztonságosabbnak tartott spárgát vagy káposztát.

 

Fodros kel

az utóbbi két évben általában komoly vegyszermaradvány-tartalmat mértek ebben a zöldségben.

És ha nincs bio? Próbáljuk ki a káposztát, a kelbimbót, vagy a brokkolit.

 

Egyéb élelmiszerek

Természetesen nemcsak ezekből a zöldségekből célszerű az ökológiai gazdálkodásból származó verziót a bevásárlókosárba tenni. Az állati eredetű ételek és az élvezeti cikkek között is vannak olyanok, amelyek hagyományos változatai a kelleténél több egészségtelen anyagot tartalmazhatnak.

 

Zsíros húsok

az állat szervezetébe jutó méreganyagok legtöbbször a zsírban raktározódnak el. Ha tehát olyan állat húsát esszük, amely élete során antibiotikumot, rosszabb esetben hormonkezelést kapott, vagy a takarmánnyal vett magához növényvédőszer-maradványokat, a zsíros részekkel ezek a mérgek a mi szervezetünkbe is átjutnak. A sertés, a marha és a szárnyasok zsírosabb részeit épp ezért érdemes „tiszta” változatban megvásárolni, még akkor is, ha a biohús valamivel drágább. A zsírszegény állati részek, például a csirkemell azonban a hagyományos hentesüzletből is biztonsággal beszerezhető.

 

Tej

a nagyüzemi gazdálkodásból származó tejtermékekben a vizsgálatok gyakran megtalálják a tejelő állatok által elfogyasztott vegyszerek, antibiotikumok maradványait. Épp ezért a vegyszermentesen tartott állatok tejéből készülő bio-tejkészítmények jobb választásnak bizonyulnak.

 

Kávé, kakaó, csokoládé

ezeknek a finomságoknak az alapanyagai gyakran olyan országokból származnak, ahol a növényvédőszerek alkalmazására meglehetősen lazán értelmezett szabályok vonatkoznak. Ám nemcsak az ökológiai eredetű termékeket választhatjuk, a Fair Trade mozgalom égisze alatt tevékenykedő termelőknek is legtöbbször előírják a veszélyes vegyszerek kiiktatását.

 

Ketchup

egyes kutatások szerint a bio ketchup gazdagabb a rendkívül egészséges likopin nevű antioxidánsban, mint hagyományosan készült társai. Ráadásul a biotermékekben nincsenek mesterséges adalékanyagok, tartósítószerek, bár egy kevés cukor néha előfordul bennük.

 

Mi az, ami biztonságos?

Ugyancsak az amerikai Environmental Working Grouptól származik az úgynevezett Tiszta 15 listája, azokkal a zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyeket a piacon vagy a szupermarketben is bátran megvehetünk, nem kell értük a biopiacra mennünk. Lássuk, melyek ezek:

HagymaMiből vegyünk biot?  Bevásárló-lista tudatos fogyasztóknak

Kukorica

Ananász

Avokádó

Spárga

Zöldborsó

Mangó

Padlizsán

Sárgadinnye

Kiwi

Káposzta

Görögdinnye

Édesburgonya

Grapefruit

Gomba

 

A listán sok olyan gyümölcs szerepel, amelynek általában nem esszük meg a héját. A környezetvédők a citrusféléket és a banánt is gyakran biztonságos alternatívaként ajánlják. Fontos azonban tudnunk, hogy ezeknek a hozzánk nagyon messziről érkező gyümölcsöknek a héját, minőségük megőrzése érdekében olyan vegyszerekkel, gombaölőkkel (például bifenillel – E230 –, orto-fenil-fenollal – E231 –, nátrium-orto-fenil-fenoláttal – E232 –, vagy tiabendazollal –E233–) kezelik, amelyet több vizsgálat során is veszélyesnek minősítettek. 2007-ben az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak ilyen szermaradványt. Épp ezért fogyasztás előtt nagyon alaposan mossuk meg a gyümölcsöket (almaecetes vízbe is beáztathatjuk őket), majd hámozás előtt, végül pedig a gyümölcs elfogyasztása előtt is tisztítsuk meg a kezünket, nehogy a vegyszerek a gyümölcshúsra kerüljenek. Lehetőleg ne használjuk fel a gyümölcsök héját és csak bio-citromhéjat reszeljünk a süteménybe.  

 

Mit tehetünk, hogy minél kevesebb vegyszert fogyasszunk?

 

Minden gyümölcsöt mossunk meg alaposan folyó víz alatt, még azokat is, amelyeknek nem esszük meg a héját (például a görögdinnyét).

A zöld leveles zöldségek külső leveleit távolítsuk el.

Minél többféle forrásból származó élelmiszert együnk.

Vegyünk olyan zöldséget, gyümölcsöt, amelynek szezonja van.

 

Mit mond a szakértő?

„Magyarországon is az amerikaihoz hasonló az egyes zöldség- és gyümölcsfélék szennyezettsége” – mondja az Environmental Working Group listájáról Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője. – „A hatósági szermaradék-mérések alapján (ezekből a legutóbbi 2008-ban készült) a bogyósgyümölcsűek és a szőlő jelentik a legnagyobb kockázatot, de a gyümölcsök nagy részénél, a salátánál, illetve az üvegházi áruknál (például paradicsom, paprika, uborka) magasabb a növényvédő szert tartalmazó tételek aránya. Az amerikai felméréssel összhangban ritkábban találnak szermaradékokat a gyümölcsök közül a dinnyefélékben, de a cseresznye, meggy, illetve szilva is kisebb eséllyel tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. A zöldségek közül hazánkban a fent említett problémásabb termékek mellett gyakorlatilag minden más kultúra kis kockázatúnak tekinthető” – mondja a szakember. „Jó hír, hogy 2007-es és 2008-as adatok szerint a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80 százalékában nem találtak szermaradványokat. A hazai gyümölcsöknek viszont közel felében volt szermaradvány. Összehasonlításul: 2007-ben az import gyümölcsöknek több mint 65 százalékában találtak valamilyen szermaradványt, az import zöldségeknek pedig körülbelül 46 százaléka volt szennyezett. A hatósági mérések alapján tehát a hazai termékek biztonságosabbak az importáruknál, így ebből a szempontból is érdemesebb a hazait választani.” – mondja Pál János. „Hazai sajátosság, hogy a kajszibarack igen gyakran szerepel a szennyezett gyümölcsök listáján, de az alma, és a körte vizsgált mintáiban is gyakran találnak szermaradványokat.

Horváth Judit

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Csipetnyi egészségA parajdi sóbánya mintájára Budapesten meglepő helyen, egy légoltalmi helyiségében gyógyító sópincét alakítottak ki, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt enyhülést találjanak krónikus légúti bajaikra. 
Disznótoros Kolbászfesztivál Budapesten!
Hitek és tévhitekA városi legenda szerint a mikrohullámú sütő és a mobiltelefon rákot okozhat, miközben fogalmunk sincs arról, hogy a kék fényű ébresztőórás rádió vagy a horkolás is hasonló hatású lehet.
Peller Mariann anyaotthonba látogatott Ki tudná jobban átérezni az otthonukat elvesztett, gyermekes nők helyzetét, mint egy édesanya. Peller Mariann ezért is állt azon jótékonysági program mellé, melynek keretén belül a szervezők és a műsorvezető házhoz viszik az egészséget. Az immár kétgyermekes édesanya olyan csomaggal érkezik a nehézsorsú édesanyákhoz és gyermekeikhez, amely segítséget jelent az édesanyák egészségének megőrzésében. A kicsik játékot, anyukáik pedig vitaminokat kapnak, illetve az MSD Pharma Hungary Kft. segítségéve
Ráktörténelem az ókortól napjainkigMár a fáraók korában is ismerték az emlőrákot, ám a jó- és rosszindulatú megkülönböztetést csak az i. e. 4. század körül jegyezték le. 
Édes méreg – lassan ölA cukor közel kétezer éves története során leginkább az elmúlt néhány évtizedben jelent valódi problémát az egészségünkre nézve, amely főként a cukorgyártás fejlődésének és annak köszönhető, hogy ma már a legtöbb élelmiszerben megtalálhatók a fehér kristályszemek. 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/