Miből vegyünk biot? Bevásárló-lista tudatos fogyasztóknak

Ha minden élelmiszerből csakis bio-termelésűt teszünk a bevásárlókosárba, a számla sem lesz alacsony. De van mód arra, hogy ésszerűen és takarékosan válasszunk, mégis egészségesen táplálkozzunk.

„Nekem ez drága!” sokan ezzel a felkiáltással mondanak le a vegyszermentes élelmiszerek vásárlásáról. Pedig nem kellene: elég, ha azt tudjuk, miből érdemes ragaszkodni az ökológiai gazdálkodásból származóhoz, és mi az, amiből nyugodtan megvásárolhatjuk az olcsóbb, hagyományos verziót.

A Piszkos Tizenkettő

Az amerikai Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport) elnevezésű szervezet minden évben kiadja az úgynevezett „Piszkos Tizenkettő” listáját. Ebben a felsorolásban azok a zöldségfélék és gyümölcsök szerepelnek, amelyekben az elmúlt évi mérések során a legtöbb vegyszermaradványt találták. Épp ezért, aki egészségtudatosan táplálkozva a lehető legkevesebb növényvédő szert szeretné a szervezetébe juttatni, annak érdemes e zöldségek-gyümölcsök esetében a biotermesztésűt keresni, hiszen vegyszerezés tekintetében itthon is hasonló a helyzet a tengerentúlihoz. A három fő kategória, amelynek hagyományos termesztésében általában sok növényvédő szert használnak: a fán növő gyümölcsök, a bogyós gyümölcsök és a zöld leveles zöldségek. Lássuk, melyek azok a finomságok, amelyek idén felkerültek a listára!

Alma

minden évben előkelő helyet foglal el az amerikai környezetvédők „szégyenlistáján”. A különféle növénybetegségek, rovarkártevők elleni permetezések nyomán nem véletlen, hogy a héján sokszor 40-féle növényvédőszer maradvány is található. A tanulmány szerint ezeknek a vegyszereknek egy része gyakran a dobozos almalébe is bekerül. Sokszor a hámozást ajánlják a vegyszermaradványok elleni védekezésül, amivel az a baj, hogy a héj eltávolításával a hasznos tápanyagok jó részét is a kukába dobjuk. Ezért érdemes inkább bio-almát keresni.

És ha nincs bio? Váltsunk olyan gyümölcsökre, amelyeknek nem fogyasztjuk el a héját, például görögdinnyére, vagy déligyümölcsökre.

Zeller

az amerikai tesztek 60-féle vegyszer maradványát találták a zelleren.

És ha nincs bio? Biztonságos alternatíva a brokkoli, és az egyéb keresztesvirágúak, amelyek termesztésénél kevesebb káros anyagot használnak fel.

Eper

ez a gyümölcs szintén minden évben felkerül a listára, egyrészt azért, mert rendkívül érzékeny a különféle növénykártevőkre, másrészt pedig azért, mert nincs eltávolítható héja.

És ha nincs bio? Váltsunk hámozható gyümölcsre, például sárgadinnyére.

Őszibarack

ezen a gyümölcsön is közel 60-féle növényvédőszer nyomait sikerült kimutatni. Érdekes, hogy a konzerv őszibarack és a befőtt általában kevesebb vegyszert tartalmaz – valószínűleg azért, mert az e célra termesztett gyümölcsöknél a termelőnek nem kell a tökéletes küllemre törekedniük.

És ha nincs bio? Keressük a héj nélkül fogyasztandó gyümölcsöket, például a görögdinnyét vagy a déligyümölcsöket.

Spenót

a vegyszerezett leveles zöldségek jeles képviselője, amelynek sajnos a fagyasztott változata sem tartalmaz a frissnél kevesebb növényvédőszer-maradványt.

És ha nincs bio? A brokkoli lehet az egészséges választás.

Nektarin

különösen a messziről szállított import gyümölcsökön van sok vegyszer, hiszen ezeknek a gyümölcsöknek sokáig frissnek kell maradniuk.

És ha nincs bio? Igyekezzünk hazai gyümölcsöt választani, ha ilyet nem találunk, ismét csak térjünk át a hámozva fogyasztandó gyümölcsökre.

Import szőlő

a csábító, nagy szemű szőlőn gyakran szabad szemmel is láthatók a fehéres vegyszermaradványok. Nem csoda, hogy a mazsola is komoly vegyszerforrás, és ha megtehetjük borból is érdemesebb a biotermelésűt választani.

És ha nincs bio? Vegyünk inkább sárgadinnyét, de a hazai szőlővel is próbálkozhatunk, ebben általában kevesebb a vegyszermaradvány.

Paprika

az óriási, színes paprikákban a tengerentúli mérések időnként akár 50-féle növényvédőszer nyomait is kimutatják.

És ha nincs bio? Keressünk megbízható kistermelőt a piacon, és vásároljuk az ő áruját, a hazai zöldet.

Burgonya és répa

a föld alatt növő gumók szépen felszívják mindazokat a mérgeket, amelyek a termőföldjükbe jutnak. Az amerikai mérések ennek követkeményeként 35-féle vegyszer nyomait mutatták ki a burgonyában. A répa azonban a műtrágyák nitrát-tartalmát képes megőrizni, épp ezért különösen fontos, hogy csecsemőknek, kisgyerekeknek csak biorépát vegyünk.

És ha nincs bio? Az édesburgonya lehet a vitamindús és biztonságos alternatíva, ezt általában kevesebb vegyszer felhasználásával termesztik.

Áfonya

a bogyós gyümölcsöket szintén gyakran vegyszerezik, így az áfonya mellett a cseresznye is sokszor tartalmazza növényvédőszerek maradványait.

És ha nincs bio? Jó választásnak bizonyulhatnak a déligyümölcsök és a cukormentesen, egészségesen, tartósítószer nélkül eltett befőtt. Akinek van kertje, megpróbálkozhat a bogyósok házi termesztésével, természetesen mindenféle vegyszerezés nélkül. Nincs is jobb, mint a málnát, ribizlit egyenesen a bokorról csemegézni!

Saláta

a gyakran permetezett, zöld leveles zöldségek másik fontos képviselője, amelyen gyakran 50-féle növényvédőszer maradványa is megtalálható.

És ha nincs bio? Használjuk a biztonságosabbnak tartott spárgát vagy káposztát.

Fodros kel

az utóbbi két évben általában komoly vegyszermaradvány-tartalmat mértek ebben a zöldségben.

És ha nincs bio? Próbáljuk ki a káposztát, a kelbimbót, vagy a brokkolit.

Egyéb élelmiszerek

Természetesen nemcsak ezekből a zöldségekből célszerű az ökológiai gazdálkodásból származó verziót a bevásárlókosárba tenni. Az állati eredetű ételek és az élvezeti cikkek között is vannak olyanok, amelyek hagyományos változatai a kelleténél több egészségtelen anyagot tartalmazhatnak.

Zsíros húsok

az állat szervezetébe jutó méreganyagok legtöbbször a zsírban raktározódnak el. Ha tehát olyan állat húsát esszük, amely élete során antibiotikumot, rosszabb esetben hormonkezelést kapott, vagy a takarmánnyal vett magához növényvédőszer-maradványokat, a zsíros részekkel ezek a mérgek a mi szervezetünkbe is átjutnak. A sertés, a marha és a szárnyasok zsírosabb részeit épp ezért érdemes „tiszta” változatban megvásárolni, még akkor is, ha a biohús valamivel drágább. A zsírszegény állati részek, például a csirkemell azonban a hagyományos hentesüzletből is biztonsággal beszerezhető.

Tej

a nagyüzemi gazdálkodásból származó tejtermékekben a vizsgálatok gyakran megtalálják a tejelő állatok által elfogyasztott vegyszerek, antibiotikumok maradványait. Épp ezért a vegyszermentesen tartott állatok tejéből készülő bio-tejkészítmények jobb választásnak bizonyulnak.

Kávé, kakaó, csokoládé

ezeknek a finomságoknak az alapanyagai gyakran olyan országokból származnak, ahol a növényvédőszerek alkalmazására meglehetősen lazán értelmezett szabályok vonatkoznak. Ám nemcsak az ökológiai eredetű termékeket választhatjuk, a Fair Trade mozgalom égisze alatt tevékenykedő termelőknek is legtöbbször előírják a veszélyes vegyszerek kiiktatását.

Ketchup

egyes kutatások szerint a bio ketchup gazdagabb a rendkívül egészséges likopin nevű antioxidánsban, mint hagyományosan készült társai. Ráadásul a biotermékekben nincsenek mesterséges adalékanyagok, tartósítószerek, bár egy kevés cukor néha előfordul bennük.

Mi az, ami biztonságos?

Ugyancsak az amerikai Environmental Working Grouptól származik az úgynevezett Tiszta 15 listája, azokkal a zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyeket a piacon vagy a szupermarketben is bátran megvehetünk, nem kell értük a biopiacra mennünk. Lássuk, melyek ezek:

Hagyma

Kukorica

Ananász

Avokádó

Spárga

Zöldborsó

Mangó

Padlizsán

Sárgadinnye

Kiwi

Káposzta

Görögdinnye

Édesburgonya

Grapefruit

Gomba

A listán sok olyan gyümölcs szerepel, amelynek általában nem esszük meg a héját. A környezetvédők a citrusféléket és a banánt is gyakran biztonságos alternatívaként ajánlják. Fontos azonban tudnunk, hogy ezeknek a hozzánk nagyon messziről érkező gyümölcsöknek a héját, minőségük megőrzése érdekében olyan vegyszerekkel, gombaölőkkel (például bifenillel – E230 –, orto-fenil-fenollal – E231 –, nátrium-orto-fenil-fenoláttal – E232 –, vagy tiabendazollal –E233–) kezelik, amelyet több vizsgálat során is veszélyesnek minősítettek. 2007-ben az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak ilyen szermaradványt. Épp ezért fogyasztás előtt nagyon alaposan mossuk meg a gyümölcsöket (almaecetes vízbe is beáztathatjuk őket), majd hámozás előtt, végül pedig a gyümölcs elfogyasztása előtt is tisztítsuk meg a kezünket, nehogy a vegyszerek a gyümölcshúsra kerüljenek. Lehetőleg ne használjuk fel a gyümölcsök héját és csak bio-citromhéjat reszeljünk a süteménybe.  

Mit tehetünk, hogy minél kevesebb vegyszert fogyasszunk?

Minden gyümölcsöt mossunk meg alaposan folyó víz alatt, még azokat is, amelyeknek nem esszük meg a héját (például a görögdinnyét).

A zöld leveles zöldségek külső leveleit távolítsuk el.

Minél többféle forrásból származó élelmiszert együnk.

Vegyünk olyan zöldséget, gyümölcsöt, amelynek szezonja van.

Mit mond a szakértő?

„Magyarországon is az amerikaihoz hasonló az egyes zöldség- és gyümölcsfélék szennyezettsége” – mondja az Environmental Working Group listájáról Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője. – „A hatósági szermaradék-mérések alapján (ezekből a legutóbbi 2008-ban készült) a bogyósgyümölcsűek és a szőlő jelentik a legnagyobb kockázatot, de a gyümölcsök nagy részénél, a salátánál, illetve az üvegházi áruknál (például paradicsom, paprika, uborka) magasabb a növényvédő szert tartalmazó tételek aránya. Az amerikai felméréssel összhangban ritkábban találnak szermaradékokat a gyümölcsök közül a dinnyefélékben, de a cseresznye, meggy, illetve szilva is kisebb eséllyel tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. A zöldségek közül hazánkban a fent említett problémásabb termékek mellett gyakorlatilag minden más kultúra kis kockázatúnak tekinthető” – mondja a szakember. „Jó hír, hogy 2007-es és 2008-as adatok szerint a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80 százalékában nem találtak szermaradványokat. A hazai gyümölcsöknek viszont közel felében volt szermaradvány. Összehasonlításul: 2007-ben az import gyümölcsöknek több mint 65 százalékában találtak valamilyen szermaradványt, az import zöldségeknek pedig körülbelül 46 százaléka volt szennyezett. A hatósági mérések alapján tehát a hazai termékek biztonságosabbak az importáruknál, így ebből a szempontból is érdemesebb a hazait választani.” – mondja Pál János. „Hazai sajátosság, hogy a kajszibarack igen gyakran szerepel a szennyezett gyümölcsök listáján, de az alma, és a körte vizsgált mintáiban is gyakran találnak szermaradványokat.

Horváth Judit