Csipetnyi egészség

A messze földön híres parajdi sóbányába évente félmillió ember látogat el, hogy megtapasztalja a több száz méteres mélységből bányászott só gyógyító erejét. A turisták csaknem fele Magyarországról érkezik, így számukra lerövidítették a 600 kilométeres utat a budapesti sópince megálmodói. A parajdi bánya fővárosi újrateremtői, az erdélyi Székely Szeretetszolgálat és a Domokos Alapítvány egy Vámház körúti légoltalmi pincében alakítottak ki gyógyító bázist asztmás, allergiás és krónikus légúti betegségben szenvedőknek.

 

Csipetnyi egészség

„Mindent a sóvidékről hoztunk, hogy létrehozzunk egy »maroknyi Székelyföldet« a fővárosban, hiszen a felhasznált fát a Bucsin-tetőről, a terméskövet Szovátáról szállítottuk, és beépítettünk 500 mázsa, húszmillió éves kősót, melyet a bánya legmélyebb pontjáról, 350 méteres mélységből hoztak fel” – sorolja Lukács Csaba, a Székely Szeretetszolgálat vezetője.

A sópince hármas feladatot lát el. Egyrészt egészségmegőrző szerepe van, mivel enyhülést ad a krónikus légúti megbetegedésekben szenvedőknek – évente négy-öt ezer gyerekre és felnőttre számítanak. Másrészt sóvidéki kézműves termékeket vásárolhatnak a vendégek, de meg is ismerhetik a Székelyföldről származó biomézet, az erdei gyümölcsökből készült teákat vagy a bányában érlelt bort. Nem utolsósorban kulturális küldetést is szántak a helynek, ugyanis Székelyföld nagykövetségeként kulturális esteknek, ételkóstolóknak, erdélyi termékek bemutatóinak adnak otthont.

 

Baráti alapon

Az üzemeltetők nem tagadják, a sópince mélysége és viszonylag kis légtere nem alkalmas rá, hogy reprodukálja a bánya sós levegőjét, azonban az állandóan működő szűrőberendezéseknek köszönhetően a levegő kilencven százalékkal tisztább, mint a körúton. A pára- és sótartalom pedig csaknem száz százalékig megközelíti az eredetit. Az ötletgazda, Lukács Csaba „sóvidéki származású”, ráadásul az első munkahelye a parajdi sóbányában volt. Nem csoda, hogy miután Budapestre került, rendkívül hiányolta a „sós levegőt”. Ez játszott közre abban, hogy elhatározta, felépíti a sóbánya kistestvérét a fővárosban.

 

„Az alapítványi fenntartás a garancia rá, hogy mindig a lehető legalacsonyabb áron tudjuk biztosítani ezt a lehetőséget annak a néhány ezer embernek, akinek mostantól nem kell több száz kilométert utaznia az egészségmegőrzéséért” – részletezi Lukács Csaba.

Tudta?

Székelyföld a mai Hargita és Kovászna megye, illetve Maros megye egy része. Tizenkétezer négyzetkilométeren közel nyolcszázezer ember él, a lakosság nyolcvan százaléka magyar. A sóvidék központja Parajdon található. A négyezer lelkes faluban a lakosságszámhoz képest meglehetőségen sok, több mint háromezer vendégágy van. Az ide érkező turisták magánházaknál, falusi vendéglátás keretében ismerkedhetnek meg a híres székelyföldi vendéglátással.

 

Nem csak felnőtteknek

Aki egyszer megtapasztalta a levegőben lévő só jótékony hatását, nem kell többé győzködni a sóterápia hasznosságáról. A pince sótéglái megkövetelik az állandó 16 Celsius-fok körüli hőmérsékletet, amely télen-nyáron kedvező a hosszabb idejű föld alatt tartózkodásra, azonban a vendégeket a „sóillaton” és a fehér téglák látványán kívül semmi sem emlékezteti arra, hová is jöttek. A közel háromszáz négyzetméteren kialakított öt helyiség egyszerre száz ember ellátását biztosítja. A sópince ötletgazdái a gyermekekre is gondoltak, amikor az egyik teremben „somokozót”, vagyis sóval töltött homokozót rendeztek be, így a kúra alatt a kicsik lekötik szabad kapacitásukat, arról nem is beszélve, hogy a mozgással jobban tisztul a tüdejük. A felnőtteket relaxszoba és székelyföldi ételek, italok várják. De gondoltak az üzletemberekre is, akiknek nyugágy és vezeték nélküli internet áll a rendelkezésükre. Jövőre pedig sófürdővel bővítenék a szolgáltatások körét. 

A parajdi sóbányából évente 150 ezer tonna sót hoznak a felszínre. A jelenlegi termelés 310 méter mélyen zajlik, 12 méter magas, 20 méter széles és 200 méter hosszú kamrákban. A bánya biztonságosnak számít, eddig egyszer, 1985-ben történt halálos kimenetelű baleset, akkor hárman vesztették életüket. Ennél közel 200 méterrel feljebb várják a gyógyulni vágyókat. Az asztmakezelő részleg 120 méter mélyen a föld alatt fekszik, itt templom, boltok, kávézók, étterem, borpince és játszótér található. A parajdi sóbányában nem ritka, hogy gyógynövényekkel keverik a sót. Szintén helyi szokás, hogy sófürdőt ajánlanak azoknak, akik valamilyen bőrbetegségben szenvednek. Van igény a pluszszolgáltatásra, hiszen évente közel félmillióan fordulnak meg a föld alatti városban, ahol a júliustól augusztusig tartó csúcsszezonban akár napi ötezer látogatót is regisztrálnak. 

 

Egészségturizmus székely módra

A barlangterápiát az 1960-as években kezdték el egy felhagyott tárnában. A helyiek hamar megtapasztalták, hogy a föld alatti levegő csíramentessége, a magas relatív páratartalom, illetve a párakondenzátum kedvező összetétele (a sórészecskék a tüdőben magukhoz vonzzák a nedvességet) kedvezően hat a légúti betegségben szenvedőknek. Emellett a levegő állandó hőmérséklete, a magas negatív ionizáció és a kis ózontartalom is gyógyhatással bír, azonban a tüdőtuberkulózisban, heveny légúti megbetegedésekben, magas vérnyomásban szenvedőknek és klausztrofóbiásoknak nem ajánlják a sóbarlang látogatását. Ami jó a betegeknek, kevésbé gazdaságos a vendéglátóknak. A helyi szállásadók úgy tartják, hogy két-három évente szinte teljesen kicserélődik a vendégkör, mivel az asztmás vagy légúti panaszokkal érkező gyerekek meggyógyulnak. A gyermekek már kétéves kortól látogathatják a sópincét, ahol első nap egy-két órát, később napi 3-4 órát tartózkodhatnak. A kezelés időtartamát legalább öt, de legfeljebb tizennyolc napig javasolják. Bár a javulás néhány nap után érzékelhető, sőt a gyermekek akár tünetmentessé is válhatnak, a tapasztalatok szerint a kúrát félévente érdemes megismételni.

Aschenbrenner Sándor

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

10+1 legfontosabb szűrővizsgálatHiába vagyunk tünetmentesek, megeshet, hogy valamilyen betegség már lappang szervezetünkben. Dr. Endes Györgyi háziorvos segítségével összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Fehérnemű-etikett A láthatatlan erotikus vértezetNincs két egyforma nő. Sőt még egyetlen mindig ugyanolyan nő sincs, hiszen annyi átalakulásra képes: házi tündérből szexistennő tud lenni, vagy éppen határozott üzletasszonyból melegszívű édesanya. Ekkora változékonyságnál természetes, ha az is ezerféle van, ami akkor is tud finomságot, izgalmat, érzékiséget sugározni, ha senki sem látja: a fehérnemű.
Alvászavar? A múlté!Az alvászavar jele a horkolás, amely elsőre teljesítményromlással jár, de szívelégtelenséget, stroke-ot és cukorbetegséget is okozhat. Megkeseríti azok életét, akik évek óta nem pihenték ki magukat.
Ők hogy csinálják? Sztárok szépségtitkaiHollywood sztárjai látszólag mindig csúcsformában vannak. A legszebb és legnépszerűbb színésznők hétköznapokon is alkalmazható praktikáit bárki kipróbálhatja!
A fenntartható építészet alapjai - Nem a házzal indul az ökologikus építészet!Az épületek az összes energia felhasználás nagyjából 40 százalékát teszik ki, így egyértelmű, hogy ezen kellene spórolni. És úgy tűnik, lehet is. 
Időtálló népi gyógymódok - XIX–XX. századi megoldásokFaluhelyen, főként az elmaradott területeken, évszázadokon keresztül nem jutottak „hivatalos” orvosi ellátáshoz a XIX. században. Minden családban volt olyan személy, aki nemzedékről nemzedékre örökített tapasztalatok alapján a kisebb betegségeket házilag kúrálta, ismerte az alapvető gyógyfüveket, ellátta a sebeket. 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/