Csábító praktikák Somával

Az érzékiség és csábítás nem a harisnyatartónál kezdődik. A megfelelő távolság, játékosság, illetve saját világunk megteremtése vonzerőnk kulcsa.

Mint két mágnes…

„A férfi-női kapcsolatok úgy működnek, mint két mágnes – kezdi Somától. – Ha a mágnesek túl távol vannak egymástól, akkor nem történik semmi, mint ahogy akkor sem, ha már összetapadtak. Ebből a képletből hiányzik a csábítás és az érzékiség, amelyet pont az a minimális, de szükséges távolság eredményez, amely kellemes feszültséget generál, és arra késztet, hogy egymás felé induljunk. Nekünk, nőknek, ahhoz, hogy vonzóak és kívánatosak maradhassunk a párunk szemében, meg kell tanulnunk szabályozni ezt a távolságot!”

A távolság, avagy saját világunk megteremtése

„Mi a magunk házaséletében úgy teremtettük meg ezt a távolságot, hogy mindketten kialakítottuk a magunk saját életét, ahová a másiknak nincs bejárása – folytatja a művésznő. – A férjem a saját stúdióiban dolgozik, búvárkodni jár és rendszeres időközönként a barátaival találkozik, míg én a Bővérek klubjának tagja vagyok, amely egy, a barátnőkkel alakított társaság, valamint önmegvalósítok (és szolgálok) országjáró előadásaimban, nyári táboraimban, a médiaszereplésekkel, a honlapommal,a VANAVAN zenekarommal, valamint az új könyvemmel. Házi szabályunk értelmében tilos az átjárás egymás különbejáratú világaiba, engedéllyel persze szabad. Egyikünk sem kutakodik a másik telefonjában, vagy az e-mailek között, nem kéri számon a másik idejét, nincsenek „hányra érsz haza?” vagy „hol vagy már?” típusú párbeszédeink. Legalábbis nem követelőzés, csak az érdeklődés szintjén. S bár ez nyilván nem azt jelenti, hogy fogalmunk sincs, merre jár a másik és mikor fut be újra a „bázisra”, a birtokviszonyból adódó játszmákat, érdeklődés hiányában mellőzzük. Elfogadtuk, hogy a másik egy különálló egyén a maga érdeklődési körével, elfoglaltságaival és életterével, ahonnan töltekezik. Az innen szerzett energiákat pedig bedobjuk a közösbe. A közös életünkbe, a gyereknevelésbe és a férfi-női kapcsolatunkba. Megtapasztaltuk, hogy ha a másik nem magától értetődő természetességgel kapcsolódik hozzánk életünk minden pillanatában, az különös izgalommal és az újdonság varázsával telíti a kapcsolatot. Tiszteletben tartjuk a másik autonómiáját, amelynek birtokában a másik szexi és vonzó lesz, valamint hozzá segít bennünket ahhoz, hogy kapcsolatunk folyamatosan megújulhasson.”

Játékosság és szerepek

„Egy időben én még egy külön ’leánylakást’ is birtokoltam, ahová a férjemnek kizárólag az én engedélyemmel volt bejárása – árulja el a titkait Soma. – Erre általában akkor került sor, ha randevút beszéltünk meg, vagy ha valami meghibásodott. Ilyenkor jött Géza, a szerelő, akit nem Soma várt, hanem egy másik szerepszemélyiségem, név szerint Tecuka. Tecuka természetesen végig ott sertepertélt Géza mellett, miközben az a javításokat végezte, majd a munka befejeztével megkínálta őt egy kávéval vagy teával, és természetben fizetett. Tecuka és Géza magázódott, mint ahogy egyéb szerepjátékaink szereplői is tették, illetve teszik mind a mai napig. Ezt a magázódást a hétköznapi életünkre is átvetítettük, és ha nem valami fontos dolgot beszélünk meg, akkor jellemzően ezt alkalmazzuk. A magázódás és egyéb szerepjátékaink szintén biztosítják azt a távolságot, amely az érzékiség, az izgalom vagy a csábítás előfeltétele. Az adott szituációtól, illetve hangulataimtól függően szoktam még lenni Gyöngyi, az örök gyerek, Mamagésa, a gondoskodó, Tina, a szeximádó, Klára, a profi szervező, avagy titkárnő, ’Műsorszolgáltató Nagyiparos Mazsola’, aki szórakoztatja a családot, Hárzsola, a házsártos, vagy Perzsola, a perverz mazsola, de néha gésa is: Sziang Pej. De bármely szerepet játszom is, annak megadom a módját. Egy prostinál például szigorú előfeltétel a harisnyatartó, ami nem megfelelő közegben csak farsangi jelmez. A különböző szerepekben képes vagyok sokkal mélyebbre merülni az adott szituációban, megélve annak összes dimenzióját. Mindenkinek javaslom! Nem csak a távolságtartás miatt, hanem mert játékos, gondoskodó vagy épp érzéki énünk megélése egyrészt saját önmegismerésünket szolgálja, másrészt pedig segít, hogy valóban és száz százalékban jelen legyünk az életünkben és még élvezzük is azt. Mindemellett pedig kreativitást, spontaneitást és befogadást igényel, amelyre manapság igen nagy szükség mutatkozik a világban. Meg kell tanulnunk jól megélni saját nőiségünket, a szárnyalást, a szabadságot, az intuíciót, az időtlenséget. Mert ez egyrészt a kapcsolatunk, másrészt saját megújulásunkat szolgálja. Izgalmassá, csábítóvá, érzékivé és ellenállhatatlanná tesz bennünket.”

Ajánlatunk

Rudiger Dahlke Mandalák világa című könyvében arról ír, hogy mostani világunkban a jang, vagyis a férfias minőség túlsúlya tapasztalható. A dualitás ősi szabálya szerint azonban ezt egyensúlyba kell hozni a női energiákkal. Minden nőnek törekednie kell tehát arra, hogy elférfiasodás helyett a lágyságra, befogadásra, kreativitásra, spontaneitásra, gondoskodásra és ösztönösségre koncentráljon.

Egy nap némaság

Ha megoldandó feladatunk vagy megválaszolatlan kérdésünk van, egy napra burkolózzunk némaságba, és menjünk ki a szabadba. Nagyon pontosan fogalmazzuk meg a kérdést, vagy a feladatot, majd azonnal forduljunk kifelé, és koncentráljuk a minket körülvevő természetre. A válasz előbb-utóbb megjelenik a fejünkben, és hitelessége azon lesz mérhető, hogy jókora energia is társul hozzá. 

Győrfi Viktória