A bioszemlélet egyik legfontosabb pontja, hogy a kertben szükség van az énekes madarakra és rovarokra, hiszen ők tudnak „segíteni” a kártevők elleni harcban. Ez azonban csak akkor teljesül, ha nem használunk rovar- és gombaölő szereket, valamint műtrágyát. Tény, hogy nem lehet egyik napról a másikra beletanulni, de Kiss Gábor biokertész, ad néhány jó tanácsot azoknak, akik szeretnének vegyszermentes, saját termesztésű élelmiszerekhez jutni.
Sokféle műanyag komposzttárolót lehet vásárolni, de ha már biokertről beszélünk, akkor készüljön ez is inkább természetes anyagból, fából, és vizes alapú fapáccal legyen lefestve, ne szintetikus anyaggal. 10 cm széles deszkákból lehet építeni, egy négy oszlopon álló, egy méterszer egyméteres darabot, amelynél nagyon oda kell figyelni a megfelelő illesztésekre, hogy tudjon szellőzni a rendszer. Ennek érdekében egyébként nem árt időnként egy ásóvillával meglazítani a földet. Arra is gondot kell fordítani, hogy elölről könnyen ki lehessen szedni a kész komposztot, hogy maga a tároló árnyékos helyen legyen, és mindenképpen meg kell óvni a kiszáradástól. Hozzáértéssel, jó alapanyaggal akár 3-4 hónap alatt jó minőségű komposzt készülhet. Nem árt kicsit szelektálni, hogy mi kerül a tárolóba, de növényi hulladék és kerti nyesedék mindenképpen. Minden zöldrétegre szórjunk vékony földréteget, és enyhén locsoljuk meg. A komposzt mellett mindenképpen szükség van zöldtrágyára is: a pillangós virágúak zöldjét beforgatjuk a talajba (pl. mustármagot) – ez olcsó és egyszerű módszer, ami nagyot lendít a talaj minőségén.
Két egymást követő évben ne nevelkedjen egy helyen ugyanaz a növény, ugyanis megvan a rendszere annak, hogy mik követhetik egymást. Azzal pedig nem szabad időt spórolni, hogy automata locsolórendszert építünk ki egy háztáji veteményesben. Ugyanis minden növénynek más vízmennyiségre van szüksége, tehát rá kell szánni az energiát, és egyenként körbejárni a locsolókannával vagy slaggal. A talaj állaga szempontjából sokkal hasznosabb az óvatos kapálás és lazítás, mert a túl sok öntözéssel tömörödötté válik a talaj, és így a palánták nem fejlődnek megfelelően, valamint hajlamosabbá válnak a megbetegedésre.
Tévhit az, hogy a vegyszermentes kertben egyáltalán nem lehet permetezni. Ellenkezőleg: két hétig esővízben erjesztett hígított csalánleves permetezésével nagyon jó eredményeket lehet elérni, de sajnos ezek nem tartósak. Többször kell permetezni, mint egy átlagos vegyszerrel kezelt kertben, ugyanis a biopermetlevek hatékonysága messze elmarad a szintetikus rovar- és gombaölő szerek hatékonyságától. Gondoljunk csak bele: a felszívódó szerek, amelyek szintetikus anyagokból, kemikáliákból készülnek, hetekig távol tartják a kártevőket, míg egy csalánleves permetezéssel csak az aktuálisan ott „garázdálkodó” tetveket tudjuk eltávolítani, így másnap vagy harmadnap újra permetezhetjük a megjelenő kártevőket. Ezzel szemben ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket bármikor fogyaszthatjuk, míg a szintetikus anyagok esetben 2-3 hetet kell várni.
A veteményes szerves részét kell képeznie azoknak a virágoknak, amelyek odavonzzák a segítő rovarokat, és nem mellesleg gyönyörűek is: a levendula, a menta, a körömvirág és a büdöske körül biztosan megjelennek a zengő legyek, amelyek lárvái megeszik az apró tetveket. A katica, a fátyolka is elpusztítja tetveket, a rovarokat pedig az énekesmadarak, amelyeket rendszeres téli etetéssel tudunk magunkhoz szoktatni. Ugyancsak hasznosak a gyíkok és a sündisznók is, de ha permetezünk, akkor biztosan felénk sem néznek, hiszen elpusztítjuk táplálékukat. A csigák ellen is létezik többféle fortély, például a sörcsapda: a megfelelően elhelyezett csapdából reggel tucatjával szedhetjük ki a kártevőket – egy átlátszó műanyag edénykét a talajba teszünk, abba pedig sört, és már kész is a „csigafogó”.
Zümmögnek, csípnek, kaparnak. Ha már nem bírunk tovább együtt élni apró „lakótársainkkal”, szabaduljunk meg tőlük, de lehetőleg úgy, hogy sem a környezetünket, sem pedig a családunkat nem károsítjuk. Különösen figyeljünk arra, hogy mit használunk az irtáshoz, ha gyermekek és kisállatok is élnek a házban. Ezeket a praktikákat gyűjtöttük egy csokorba Hajtman Ágnessel, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettesével.
Komoly egészségügyi gondokhoz vezethet, ha a légy beköpi az élelmiszert, ám a vegyszerek, amikkel felvehetjük ellenük a harcot, talán még komolyabb veszélyeket tartogathatnak. Rövid időre se hagyjunk elől élelmiszert fedetlenül. Kapható olyan búra, amely szúnyoghálószerű anyagból készül, legalább ezzel borítsuk be az ételt. Jó megoldás még, ha citrus-, levendula- vagy eukaliptuszolajat párologtatunk, de ha csak a citrom héját tesszük ki egy kis tálba, az is hatásos. A finom illat érdekében megszurkálhatjuk fahéjjal is, a legyek ugyanis nem szeretik az illatát.
A különböző száraz élelmiszerekben éppúgy megtelepedhetnek, mint a gardróbban. A legnagyobb baj az, hogy nagyon gyorsan és hihetetlen mennyiségben képesek szaporodni. Éppen ezért nem árt időnként ecetes vízzel jól áttörölni a konyhai polcokat, hiszen az erős fertőtlenítő, és egyik kártevő sem szíveli. Figyeljünk oda, hogy amit egyszer már felbontottunk, azt tegyük zárható dobozokba vagy üvegekbe. A ruhák védelmében régen naftalint használtak molyok ellen, de mára kiderült: káros az egészségre. Helyette inkább kis textilzsákba tegyünk szárított levendulát vagy borsmentát, vagy a belőlük készült illóolajat. Vigyázat: az illóolajok sose érintkezzenek közvetlenül a ruháinkkal. Próbálkozhatunk cédrus- és eukaliptuszolajjal is, de ma már kaphatók szexferomont tartalmazó molycsapdák is, ruha- illetve élelmiszermolyra külön-külön.
Ha nagyon zavarnak a szúnyogok, számoljunk fel minden vizes, mocsaras területet a kertben, hiszen a szúnyogokat ez élteti. Rendkívül jó hatást tudunk elérni a különböző szúnyogriasztó (fűszer)növényekkel, amelyeket akár a kertbe, akár az ajtó mellé, de még az ablakpárkányra is ültethetünk. Ilyen például a menta, a körömvirág, a bazsalikom, a citromfű vagy a muskátli. Gyertya égetése közben szén-dioxid szabadul fel, ami szintén megzavarhatja a szúnyogokat. Kimondottan jól tudunk ellenük harcolni, ha különböző citrusféléket teszünk ki: fél narancsra vagy citromra szórjunk szegfűszeget, és öntsük le tömény szesszel. A szegfűszeget önmagában is kitehetjük kis tüllzacskóban a lakás több pontjára. Az illóolajok is hatásosak lehetnek az apró vérszívók ellen (citronella, pálmarózsa, indiai citromfű, levendula, eukaliptusz, kámfor, rozmaring, kakukkfű, borsmenta). A fokhagyma mellett a cédrusfa, a gesztenyefa és a diófa levele, illetve annak főzete is távol tartja őket. Kedvelt egynyári növény a kakassarkantyú (Plectranthus coleoides vagy Plechtrantus forster), amelyet leggyakrabban muskátli mellé szoktak ültetni a balkonládákba. A kertben is szépen mutat, szúnyogűző hatása pedig vitathatatlan.
Újabban egy olyan muskátliféle is kapható, amelyet kifejezetten szúnyogűzésre nemesítettek (Pelargonium Anti-Mosqui), ám ha a kertünkben még mindig hemzsegnek a szúnyogok, ültessünk bakaszivarfát, ami szintén elriasztja őket. És ne feledjük: ha megfelelő a szúnyoghálónk, a lakásba be se jutnak a szúnyogok – ez a legbiztosabb védelem.
A legveszélyesebb, ha az apró bogarak a kamrában, azon belül is az ételeinken telepednek meg. Ilyenkor keressük meg, honnan közelítenek, és zárjuk el az útjukat, mégpedig egy anyagdarabra vagy vattapamacsra cseppentett levendula-, borsmenta- vagy parafinolajjal, amiket a résekhez rakunk. Emellett vannak olyan növények is, amiket gyűlölnek a szorgos kis katonák, tehát ha távol akarjuk őket tartani, akkor ültessünk paradicsomtövet, levendulát és borsmentát, de hatásos, ha narancsolajos tisztítószerrel takarítunk.
Hogy hatásosan szabaduljunk meg tőlük, elsőként el kell távolítani a fából azt a faport, amit már a szú kitermelt. Ezt kiszívhatjuk porszívóval, de ki is pumpálhatjuk. Ezek után a kis lyukon tűvel be kell fecskendezni alkoholt úgy, hogy véletlenül se maradjanak légbuborékok, mert a szú még abban is eltengődik. Ezt a műveletet érdemes néhány nap múlva újra megismételni. Ha ennél kevésbé drasztikus megoldáshoz nyúlnánk, akkor időnként kenjük le a felületet lenolajjal, ez ugyanis elzárja a levegőt a járatokban, aminek következtében a szú megfullad. A legjobb módszer persze a megelőzés: a gondosan karbantartott fába nem telepszik be a szú.
Tévedés, hogy csak nagy családi házak esetében lehet kertet nevelgetni, sőt talán a társasházakban még inkább vágyik rá az ember, hogy némi zöld vegye körül. Semmiképp ne mondjunk le ebbéli álmunkról, hiszen egy balkonon vagy tetőteraszon csodálatos kis kertet alakíthatunk ki ládákban, kaspókban, kosarakban. Tökéletesen megélhetnek nálunk a különböző fűszer- és gyógynövények, sőt még színes, virágzó dísznövényekkel is kísérletezhetünk. Tulajdonképpen csak a képzeletünk szabhat határt elképzeléseinknek.
Számtalan kertész- és barkácsboltban lehet kapni olyan ládákat, amiket kimondottan teraszokra gyártanak, de nagyon egyszerűen mi magunk is készíthetünk ilyen tárolót néhány fenyőlécből. Emellett régi dézsákat vagy éppen zsákokat is fel lehet használni az ültetéshez. Mindössze arra kell figyelni, hogy elég hely legyen benne a földnek: a láda mélysége minimum 20 cm legyen. A méretre azonban ügyeljünk, főleg, ha a korlátra is nekünk kell kiakasztani.
Elképesztően sok fajta növényt lehet kiültetni, ám a terasz vagy a belső udvar méretét figyelembe kell vennünk. Ám nem árt előre kitalálni, hogy mit mivel párosítunk: fontos, hogy azok kerüljenek egymás mellé, amelyeknek hasonló a fény és víz igényük. Arra is gondolni kell, hogy télire egy részüket melegebb helyre kell vinni, tehát csak annyit ültessünk, amit aztán biztonsággal át is tudunk teleltetni.
A teljesség igénye nélkül néhány igen hasznos és jól mutató gyógynövényt gyűjtöttünk össze. Kis helyre is könnyen elültethető a körömvirág magja, ám ha van tere, akkor egészen nagyra is megnőhet, ráadásul szép színes. Többfunkciós növény, hiszen amellett, hogy taszítja a levéltetvet és az apró kártevőket, segítségünkre lehet apró sérülések kezelésénél, csupán a virágját kell leforráznunk. A kövirózsa kimondottan jól megél a cserepekben, ugyanis egészen rövid kis gyökerei vannak. Levelében olyan anyagok találhatók, amelyek égésekre, csípésekre vagy éppen fülfájásra jók. Tűző naptól óvva, széles cserépben helyezzük el az aloe verát. Amellett hogy igen szép díszei lehetnek a balkonnak, apróbb gyógyításokra is használhatjuk: aknéra, gombára, herpeszre és még millió külső sérülésre kenhetjük levelének zseléjét, de arcpakoláshoz is remek kiegészítő.
Chilipaprika, paradicsom, retek vagy egy kis bab könnyedén elél a balkonládákban, így a reggelihez akár innen is szüretelhetjük a zöldséget. Persze méreteit tekintve ezek többségében nem döntenek rekordokat, ugyanakkor ízletesebbek lehetnek, mint amit a piacon vásárolunk, és abban is biztosak lehetünk, hogy nem érték olyan permetlevek, amiktől megbetegedhetünk. Ezek közt vannak olyanok, amelyeknek szüksége van egy kis megtámasztásra, különben kidőlnek a ládából: használjunk bambuszt, amire felfuttathatjuk őket. A fűszernövények szintén hasznosak lehetnek a háztartásban, hiszen a többségük gyorsan regenerálódik, tehát pár nap múlva akár újra vághatjuk a metélőhagymát, a mentalevélkéket, a bazsalikomot, az oreganót vagy éppen a kakukkfüvet. Ám arra ügyelni kell, hogy ne hagyjuk virágozni ezeket a növényeket, levélfejlődésüket segítsük rendszeres visszavágással.
Kis Adrienn