Nem is gondolnánk, hogy az ablak gittelésénél vagy a szoba sarkában megjelenő elszíneződés milyen komoly probléma forrása lehet! Természetesen az sem jó, ha száraz a lakás levegője, mert akkor kiszáradhatnak a légutak, és növekszik a fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom azonban a penészgomba megjelenésnek, közvetve pedig a poratka elszaporodásának kedvez.
Valójában nem az apró élősködő a veszélyes, hanem a levegőben szálló, beszáradt széklete, amely belélegezve szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki az arra érzékenyeknél. Nem túl gyakran akár csalánkiütést és ekcémát is okozhat. Elsősorban a magas páratartalmú és közép-hőmérsékletű környezetet kedveli. Fő tápláléka az ember elhalt és lehullott hámsejtjei, ezért főképp az ágyneműben, a szőnyegekben és a bútorhuzatokban található meg. A poratkák kedvenc tartózkodási helyei még a vastag függönyök, a kárpitozott bútorok és a könyvek. Jól tesszük, ha nyáron napoztatjuk az ágyneműt, és lehetőség szerint minél gyakrabban cseréljük a huzatot, de az érzékenyeknél a paplant és a párnát is ajánlott kéthavonta tisztítani, valamint rendszeresen és alaposan kiporszívózni a lakást.
Az allergiát a gombák spórája váltja ki. Ha belélegezzük, szénanátha és asztma formájában jelentkeznek a tünetek. Mivel a penészgombák a nedves, párás helyet kedvelik, elsősorban a fürdőben, a konyhában, a vizesblokkban bukkannak fel, de kedvelt élőhelyeik a virágcserepek is. Egyre többször fordul elő frissen szigetelt, új nyílászárókkal ellátott lakóhelyiségekben, légkondicionáló berendezésekben, csempefugákban. A legjobb módszer a megelőzésre a rendszeres szellőztetés, valamint ne tegyünk bútort közvetlenül a hidegebb (északi) falakra. A cserepes növényeket ne öntözzük túl, és a földjüket cseréljük rendszeresen. Eltüntethető a penész erre a célra kifejlesztett szerekkel is, de a legjobb megoldás, ha automatikusan működő szellőztetőrendszert szereltetünk be a lakásba.
Hiába vagyunk körültekintőek gyermekjátékok vásárlásakor, ha a PVC-alapú játékok lágyításához használt ftalátok érintkezésével megnő az allergia és az asztma kialakulásának kockázata, de ez az a vegyi anyag, amelyről úgy tartják, hogy felelős lehet a rák kialakulásáért is. A kicsikre nézve egy másik allergénhordozó lehet a plüssfigura, amely összegyűjtheti a lakásban a poratkákat.Festékek és ragasztóanyagok olyan oldó- és konzerválószereket is tartalmazhatnak, amelyek rendkívül károsak az egészségre, ráadásul kipárolgásuk a felhasználásukat követően is sokáig fennáll. Bár a gyártók igyekeznek az allergén vegyületek számát csökkenteni, érdemes olyan festéket választani, amely káros anyagoktól mentes. Megéri, hiszen komoly allergiás és asztmás betegségektől kímélheti meg magát, aki érzékenyebb az ilyesmire.De nem csak a mesterségesen előállított vegyületek okozhatnak kellemetlen órákat. Egy csokor virág a szoba dísze, viszont az érzékenyeknek szörnyű rémálom. Aki pollenérzékeny vagy allergiás a virágporra, kerülje a zöld növényeket a lakáson belül, esetleg csípje le a virágok porzóját.
A szálas szerkezetű építőipari anyagok közé sorolják az azbesztet, mely egyébként az ásványi szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése. Sajnos a tüdőrák veszélyét hordozza magában, nagyon káros az emberi szervezetre. Mivel az azbeszt kiváló hőszigetelő, tűzálló, jól formálható, rugalmas anyag, széles körben elterjedt a használata – főleg a panelházak építésekor alkalmazták előszeretettel. Ma már tilos használni, ám a korábban beépített azbesztkoncentráció még mindig veszélyes lehet. A legismertebb azbeszt okozta megbetegedés az azbesztózis, mely a tüdőben a kötőhártya túlburjánzását eredményezi, ezáltal súlyos légzési nehézségeket okoz. A dohányosok duplán veszélyeztetettek, hiszen a füst miatt legyengült légzőrendszerben sokkal könnyebben tapadnak meg az azbesztszálak. Háromféle típusa fordul elő leggyakrabban: a krizotil (fehér azbeszt), a krokidolit (kék azbeszt) és az amozit (barna azbeszt), de ezek közül a kék a legkárosabb hatású. Egyedül levegőszűrő berendezéssel tisztítható meg az otthonunk tőle.
Az elektromágneses hullámok hatásait csak mostanában kezdték vizsgálni, és sajnos az eredmények nemigen biztatók. A legfőbb gondot a kábelek, a nagyfeszültségű vezetékek, trafók, mikrohullámú kommunikációs rendszerek, a televíziók vagy a monitorok okozzák. A káros hatások eleinte fejfájással, émelygéssel, idegrendszeri zavarokkal kezdődhetnek, de a rák kockázata is igen magas. Természetesen, ha figyelünk arra, hogy az éppen nem használt elektromos berendezések ki legyenek húzva, azzal csökkenthetjük a hatását, bár teljesen elkerülni lehetetlen.
Talán az egyik legvitatottabb anyag a kohósalak, szakemberek mai napig kutatják, hogy mennyire káros hatású. A kohósalak tulajdonképpen a szén elégetésekor keletkező, lukacsos szerkezetű maradvány. Magyarországon korábban több térségben is bányásztak szenet, melyet aztán hőerőművekben eltüzeltek, ám a sugárzó anyagok ezzel nem távoztak. Az égetés után megmaradó kohósalakot – mely tartalmazza a rákkeltő rádiumot – mint még használható mellékterméket az építkezésekre szállították. A háború után nagyon sok házba építettek be ebből az anyagból készült téglát, szigetelést. Mivel akkoriban ez volt a legolcsóbb szigetelőanyag, ezért igen nagy népszerűségnek örvendett. Sajnos ez a környezet a mai napig sugárzó és nagy valószínűséggel erősen rákkeltő.
Aschenbrenner Sándor