Veszély a konyhában

Adalékanyagok, ízfokozók, transzzsírsavak, finomított élelmiszerek, édesítőszerek, cukor és só. Hosszú a lista azokból az összetevőkből és káros konyhatechnikai eljárásokból, amelyeket tanácsos kerülni.

A táplálkozással juthatunk hozzá az élet fenntartásához szükséges vitaminokhoz, nyomelemekhez és ásványi anyagokhoz. Ugyanakkor az étkezés során számtalan olyan anyagot is a szervezetünkbe jutattunk, amelyek károsak vagy akár rákkeltők is lehetnek. A sejteknek már egy kis hatás is elegendő lehet ahhoz, hogy mutálódjanak, és ha az immunrendszerünk nem győzi le őket, akár daganattá alakuljanak.

Káros adalékanyagok, ízfokozók

Vásárlás előtt érdemes átböngészni az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevők listáját. A különféle adalékanyagok, tartósítószerek, ízfokozók árulkodók lehetnek, egy kis odafigyeléssel rengeteg hasznos információt szűrhetünk le az összetevőkről. Érdemes a leginkább veszélyesnek tartott E-számokat megjegyezni. Az interneten bárhol fellelhetők összefoglaló táblázatok a vegyi anyagokról és az azok által okozott tünetekről, hosszú távú fogyasztásuk esetén akár betegségekről is. Mivel igen sok területen használják fel őket – tartósítószerként, színezőként, emulgeátorként, édesítőszerként, ízfokozóként, sűrítőanyagként –, nehezen kerülhetők el a nagybevásárlás során.

Nézzünk néhány példát:

 E210 benzoesav – tartósítószerként alkalmazzák az élelmiszeriparban. Már előállítása sem túl bizalomgerjesztő, ugyanis metilbenzol részbeni oxidációjával nyerik. A folyamathoz mangánt, kobaltot használnak katalizátornak, és főként a füstölt húsokban található meg.

 E239 hexamin vagy hexametilén-tetramin – szintén tartósításra használják. A formaldehid és az ammónia kémiai reakciójából állítható elő. Azért tanácsos elkerülni, mert már a bőrön keresztül is felszívódik. Amerikában és Ausztráliában régen betiltották, mert felismerték karcinogén hatását. Megtalálható a halkonzervekben, a kaviárban és egyes sajtokban.

 E123 amaranth – színezőanyagként használják. Régebben amarántból állították elő, de manapság kőszénkátrányból nyerik, élénkvörös színe miatt főleg az üdítőgyártásban alkalmazzák előszeretettel, de lekvárokban, konzervgyümölcsökben is megtalálható. Fokozottan rákkeltő, ráadásul asztmás tüneteket is kiválthat.

 E951 aszpartám – kémiai reakcióval aszparaginsavból, fenil-alaninból és metanolból állítják elő. Édesítőszerként találkozhatunk vele, főleg energiaitalokban, alkoholban, rágógumiban, gyümölcskonzervekben lelhető fel.

 E250 nátrium-nitrit – kémiai reakcióval keletkezik nátrium-nitrátból. A nitritek vérnyomáscsökkentő és értágító hatásúak. Megváltoztatják a hemoglobint, amely így nem képes oxigén szállítására. A csecsemőknél különösen veszélyes, ha nitrit jut a szervezetükbe, mert a felnőttek sejtjei gyorsan vissza tudják állítani az oxigénszállítást, de a kisgyermekek immunrendszere erre még nem képes. A nitritből aminok közreműködésével keletkeznek a nitrózaminok, amelyeket a szakirodalom az erős rákkeltő anyagok közé sorol. Ezenkívül megtalálható a húsokban, a sörben, egyes sajtokban is mint tartósítószer.

Kerülendő konyhatechnikai eljárások

Hajlamosak vagyunk azt hinni, ha kerüljük a tartósítószereket, azzal elkerülhetjük a daganatos megbetegedéseket. Pedig ez koránt sincs így: néhány étel elkészítéséről sajnos le kell mondanunk egészségünk érdekében. Sokszor nem tudunk friss alapanyagokból főzni, de ha már tartósító eljáráshoz kell folyamodnunk, inkább a fagyasztást válasszuk, mint a mesterséges szereket. A füstölés és a sózás nitrozamint termel, melyről már korábban szó volt az E250-es tartósítószer kapcsán.

A konyhai technikák közül ép­pen­ ezért kerülendő még a pácolás, a szabad tűzön és a roston sütés is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezentúl tilos a baráti összejöveteleken a szalonnasütés, egy-egy alkalom még nem okoz gondot a szervezetben. A grillezésnek is megvannak a fortélyai: csak akkor kezdjünk hozzá, ha a faszén már csak parázslik és fehérré vált. Ekkorra ugyanis a rákkeltő anyagok már elégtek belőle. Az odakozmált ételeket inkább dobjuk ki, mert erősen rákkeltők. A pirítós vagy a sütemény, ha megég az alja, nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert prokarcinogén hatású lesz a benne lévő benzpirén miatt, amely rákkeltő előanyag. 

Természetes és mesterséges zsírok

A túlzott zsír- és olajhasználat sem egészséges, mert növeli a szervezet koleszterinszintjét. Ám ennél is van rosszabb, mégpedig a transzzsírsavak, amelyek mesterségesen előállított vegyületek. Ezek nem képződnek a szervezetben, ezért az ajánlott napi bevitel maximum 1 gramm lehetne csak. A transzzsírokat az élelmiszeripar időnként a termékek állagának javítására és az eltarthatósági idő meghosszabbítására használja. Előnyük, hogy szobahőmérsékleten tárolhatók, többször is felhasználhatók, éppen ezért sokkal költséghatékonyabbak, mint például a növényi olajak. Nagyobb mennyiségben a gyorséttermek használják fel, de a csipszekben, sült krumpliban, előrecsomagolt sütikben, nápolyiban, egyes margarinokban és a pattogatott kukoricában is előfordulhat. A transzzsírsavak azért is veszélyesek, mert a 120 fok fölé hevített olajokban akrilamid képződik, mely fehér színű, kristályos anyag, és karcinogén hatású, ha az emberi szervezetbe jut. Ezért is különösen fontos, hogy ne tartogassuk és használjuk fel többször is az étolajat, mert az alján leülepedhetnek az akrilamid-vegyületek.

DNS-károsító az alkohol?

Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás okozhat szájüreg- vagy májrákot. Ennek magyarázata a tudósok szerint az, hogy az alkohol lebontásakor egy acetaldehid nevű vegyület keletkezik, amely nagymértékben károsítja a DNS-t. Természetesen ez sem ilyen egyszerű, mert vannak, akik eleve génmutációval születnek, és lassabban bontják le az alkoholban található káros anyagokat – nekik nagyobb esélyük van arra, hogy később rákos sejtek képződnek a szervezetükben. A szeszes italok a nyálkahártya sejtjeit irritálva érzékenyebbé teszik azokat más forrásból származó karcinogén anyagok rákkeltő hatása iránt. Egyértelműen bizonyított, hogy az alkoholfogyasztás fokozottan elősegíti a rákkeltő anyagok káros, romboló hatását a szervezetben. Például a gyakori italozás és a dohányzás egymást erősítve teszik tönkre a sejteket.

Cukor vagy édesítőszer?

Mint a legtöbb finomított élelmiszer, így a cukor nagy mennyiségben való fogyasztása is növelheti a rák kialakulásának kockázatát. Sajnos ez alól a mesterségesen előállított édesítőszerek sem kivételek: a cukor pótlására használt aszpartám sem egészségesebb. Ráadásul a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a rákos sejtek a vérben lévő cukorból táplálkoznak. Nem véletlenül határozták meg az orvosok a vércukorszint határértékeit, érdemes figyelni a betartásukra. A finomított cukrok és édesítőszerek hirtelen emelik meg ezt a szintet, táplálva ezzel a mutációra hajlamos géneket.

Például a makrobiotikus táplálkozás alapelvei között szerepel, hogy minél kevesebb cukrot és édesítőszert használjunk a mindennapokban, illetve ha elkerülhetetlen, akkor természetes szerekkel, például mézzel édesítsük ételeinket. A csökkentett cukorbevitel elvonja a rákos sejtek táplálékforrását, így azok gyengülnek, míg az immunrendszer megerősödik. Az édességek közül a bolti fánkok azok, melyek mindenféle rákkeltő hatást hordozhatnak magukban, mivel hidrogénezett, többször felhasznált olajban kisütött, finomított cukorból és lisztből készül többségük. A fűszerekkel is érdemes csínján bánni, főleg az előrecsomagolt, tartósítószeres és színezőanyagokkal felpumpált keverékek a legártalmasabbak. Lehetőleg a túlzott sófogyasztást is kerüljük, mert nitrozamin kerül a szervezetünkbe, ami szintén karcinogén hatású.

Vörös helyett fehér hús

 A helytelen táplálkozási szokások jelentősen megnövelhetik a rák kockázatát, a szénhidrátban, glükózban gazdag étkezés megterheli az emésztőrendszert. A vörös húsok rostban szegények és zsírban gazdagok, ezáltal elősegítik a szabad gyökök elszaporodását, így csökkentik az immunrendszer védekezőképességét. A rostokban gazdag táplálkozás segíti a káros anyagok távozását, illetve biztosítja az emésztőnedvek megfelelő mennyiségben való termelődését. Ha nem viszünk be elég rostot a szervezetünkbe, az epe nem tud megfelelően működni, ezért a káros anyagok nem távoznak időben a testünkből. A vörös húsok helyett inkább fogyasszunk szárnyasokat vagy halat, és figyeljünk oda az Ómega–3-zsírsav megfelelő mennyiségű bevitelére is!

Húspótló szója

A húspótló készítmények piacán első számú a szója, mely igencsak megosztja a közvéleményt, hiszen vitatott, hogy valójában milyen hatása van a szervezetre. Természetesen mint minden ételnek, ennek is vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. Érdemes fogyasztani, mert az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat tartalmaz, csökkenthető vele a szervezetbe bevitt állati eredetű fehérje és zsiradék mennyisége. A szója kálium-, magnézium-, vas- és E-vitamin-forrás, emellett viszont nem növeli a vér koleszterinszintjét. Sokan esküsznek rá, hogy a változókori tüneteket is enyhíti, tehát jótékonyan hat a hormonháztartásra.
A negatív kampányok egyenesen rákkeltőnek, allergiát kiváltó ételnek és pajzsmirigyre károsnak titulálják a szójababot. A dietetikusok szerint a mértékletesség a lényeg: ésszerű határértékek közötti fogyasztással csak az előnyeit élvezhetjük a szójának.

Rákellenes mentőöv: citromkúra

Bár korábban a citromsavról is azt állították, hogy rákkeltő lehet, egyes kutatások vagy állítások szerint a citrom ezerszer hatásosabb a gyilkos kór elleni küzdelemben, mint például a kemoterápia. A citrom a lehető legjobb C-vitamin-forrás, egyetlen gyümölcs negyven milligramm C-vitamint tartalmaz, ami a teljes ajánlott napi adagnak felel meg. Nemcsak a nátha és a meghűlés kezelésére alkalmas, nagy sikerrel veszi fel a harcot a szív -és érrendszeri betegségekkel szemben is. Emellett a rákos sejtekre is hatással van: erős antioxidáns, gátolja a szabad gyökök aktivitását. A citrom nagy valószínűséggel serkenti egy olyan enzim – a glutation-S-transzferáz (GST) – működését, mely a rákkeltő anyagok közömbösítésében játszik szerepet. Ráadásul ez a vegyület fokozza a máj méregtelenítését és a karcinogén anyagok kiürülését a szervezetből. 

Aschenbrenner Sándor