Időskorban jelentkezik, kiszűrése rendkívül nehéz. Növekedése zavarhatja a beteget az ülésben, a járásban.
Nyakon és a pajzsmirigyben gyakori a jóindulatú daganat, ciszta. Elfajulása a nőknél négyszer gyakoribb. A pajzsmirigydaganatok között akad jóindulatú, amellyel húsz-harminc évet is élhet a beteg, de létezik agresszív változat is – ez esetben azonnali beavatkozás szükséges.
Legtöbbször nem fáj, ezért sokan nem is foglalkoznak vele. Bizonyos méretű tumor zavarhatja a tisztálkodást és a nemi érintkezést. Kezelése egyszerű, korai stádiumban igen kis beavatkozással megoldható.
A nőknél gyakoribb, a májgyulladások néhány fajtája és az alkoholizmus rizikótényező. A hepatitis B ellen létezik védőoltás, a C ellen nincs. Nem minden fertőzöttnél alakul ki tumor.
Nagyon ritka, az összes daganatos betegségnek két százalékát teszi ki, viszont kialakulhat kisgyermekeknél is.
Egyetlen nőnek sem kellene meghalnia a méhtest és a méhnyak rákja miatt, ha idejében felfedeznék, ugyanis gyógyítható. Nőgyógyászati rákszűrés és citológiai vizsgálat évente ajánlott, akik megkezdték a nemi életet. A legtöbb nőgyógyászati rákot megelőzi valamilyen egyéb, az intim testrészhez kapcsolódó betegség, gyulladás, bakteriális, gombás vagy vírusfertőzés, méhszájsebek, esetleg szüléskor keletkező sérülések. Sokkal több a HPV-vel fertőződött nő, mint ahányan tudnak róla, mert a tünetek sok esetben nem alakulnak ki. A HPV-fertőződésre jellemző az apró szemölcsök megjelenése. Újabb kutatások bizonyítják, hogy a méhnyakrák és az alkoholfogyasztás is összefügg. A HPV elleni oltás azonban védelmet jelent.
Az ötödik leggyakrabban előforduló rák a nők között, csaknem minden esetben nőgyógyászati rutinvizsgálaton fedezik fel.
A mammográfiai vizsgálat nem fáj, és a már egészen apró daganatot is képes kimutatni. Az emlődaganat kialakulásának veszélye egy a hathoz. Másfélszer nagyobb az esélye az elváltozásra annak, akinek a családjában már előfordult a megbetegedés. Ha már két felmenő beteg volt, az utódnak háromszoros a hajlama, ha pedig hárman, akár négy-, ötszörös is lehet. Minden húsz év feletti nőnek havonta egyszer át kell vizsgálnia a mellét a menstruációs ciklus közepén. Az emlődaganat nem fáj, amikor eléri az egy-másfél centiméteres nagyságot, „öregnek” számít, hiszen előfordulhat, hogy már öt–nyolc éve nő.
Bőrdaganatok legtöbbször a végtagokon, a törzsön, a háton keresendők. A melanoma malignum az esetek több mint egynegyedében anyajegyből alakul ki, és a leggyakrabban előforduló daganatok listáján már a nyolcadik! Nagyon gyorsan ad áttétet agyba, tüdőbe, májba. Az agresszív bőrrák kialakulásának veszélyét a napozáson túl a szoláriumozás is növeli, kialakulása öröklődhet.
Ha időben szakemberhez fordul az érintett, kiválóan gyógyíthatók. Az apróbbakat fagyasztással vagy lézerrel távolítják el. Az elhanyagolt, mély, esetleg nagy felületűeket operálják.
Férfiaknál a vezető rákhalálozási ok, nőknél a harmadik. Ritkán a vállba sugárzó fájdalom jelzi, és kevesen tudják, a végtagok gyakori visszérgyulladása is korai tünete lehet. Mivel rendkívül nehéz a tüdő és a mellhártya daganatait kellő időben észrevenni, a veszélyeztetetteknél félévente ajánlatos a szűrés. Az esetek kevesebb mint fele operálható, a gyógyulási arány alacsony, ezért van nagy jelentősége az éves tüdőszűrésnek.
A rosszindulatú daganatos megbetegedések három százaléka leukémia. Gyerekek között a leggyakoribb daganatos megbetegedés, több mint nyolcvan százaléka meggyógyul. Az akut leukémia tünetei korán jelentkeznek, míg a krónikusak sokáig tünetmentesek, gyakran rutinvérvétel derít fényt a betegségre.
A férfiak között előforduló összes daganat tíz százaléka prosztatarák. Negyven év felett kétévente javasolják az urológusoknál a szűrést, ötven felett évente.
A füstölt, sózott élelmiszer fokozott kockázatot jelent, az egészségtudatos táplálkozásról nem lehet eleget beszélni.
Általában előrehaladt állapotban diagnosztizálják. Gyógyítására viszont csak akkor van esély, ha nagyon korai stádiumban fedezik fel. A legújabb kutatások szerint a sok hús fogyasztása is növelheti kialakulásának kockázatát.
Az a szülő, aki azt tapasztalja, hogy hat év körüli gyermekének a heréje nem szállt le, forduljon orvoshoz. A tíz év körüli fiúkat az apjuk vagy a tanáraik – jó esetben – megtanítják e szerv önvizsgálatára. Végezzék ezt ülve, fürdőkádban, ellazulva. Ujjukkal körkörösen kell áttapintani minden centimétert, figyelve a szokatlan göbökre, tömött csomócskákra. A mirigyes állományú szervet kéthavonta önvizsgálattal ellenőrizni kell. Ha az egyik here hirtelen növekedésnek indul, érzékennyé válik, haladéktalanul urológushoz kell fordulni. Nem kell azonban kétségbeesnie annak, aki csomót tapint, mert gyakoriak a here jóindulatú betegségei is. Húsz éve a hererák halálos betegség volt, ma, ha kellő időben felismerik, százszázalékosan gyógyítható.
Másodlagos csontráknak azokat a rosszindulatú folyamatokat nevezik, amelyek más szerv rákja utáni áttétek. Nők esetében az emlő, férfiaknál a prosztata következményei lehetnek. Amennyiben korán felismerik, jól gyógyítható.
Igen ritka, egyetlen jellemzője a véres vizelet. A nagy mennyiségű folyadékbevitel, a gyakori vizeletürítés csökkenti kialakulásának veszélyét. A hólyagrák műtéttel jól gyógyítható.
A bélrendszeri tumorok száma az utóbbi harminc évben négy-négy és félszeresére emelkedett. Mindkét nemben ez az egyik leggyakrabban előforduló daganatos halálok. Akinek a családjában találtak ilyen jellegű megbetegedést, ajánlott a fel- és lemenőket megvizsgáltatni, de legalább a székletvizsgálatot elvégeztetni.
A gégerákok több mint nyolcvan százaléka férfiaknál fordul elő.A dohányzás elhagyásával és az alkoholfogyasztás mérséklésével a gégetumorok csaknem fele megelőzhető. Félévente legalább egyszer jó ellenőriztetni a szájüreget, gégét. A garat, a gége és a nyelőcső rákja kapcsolatba hozható a legismertebb vitaminok hiányával, valamint a magnézium, a kalcium, a molibdén, a cink hiányos bevitelével. A nyakon lévő nyirokcsomók duzzanata is jelezhet a gégében zajló rosszindulatú folyamatot. Két hétnél tovább nem lehet késlekedni a tünetek felfedezését követően, orvoshoz kell fordulni.
Férfiaknál hétszer gyakoribbak a nyelőcső daganatos megbetegedései. A túl forró és erős ételek és italok rendszeres fogyasztása rizikófaktor. A nyelőcsődaganat előrehaladott stádiumban nehezen vagy egyáltalán nem operálható, gyorsan képez áttétet.
Az agy, a gerincvelő és az idegek daganatai időben felismerve viszonylag jól operálhatók.
Nyirokcsomó-duzzanat kísérhet számtalan betegséget, influenzát, gyulladásokat és egyéb fertőzéseket. Nem kell azonnal rosszra gondolni, ha megnagyobbodott nyirokcsomót észlelünk a testünkön, de érdemes figyelni a változásait, és adott esetben orvoshoz fordulni.
Tükör előtt havonta ajánlott a szájüregszűrés. Ha az ajakpír, repedés, apró seb tíz–tizennégy nap után sem múlik el, a nyelven hosszabb ideig repedések, elszíneződött fehéres, sötétvörös, netán barnás folt van, a pofarészen fehér, faágszerűen elágazó, esetleg sötétvörös elszíneződés, szigetekben jelentkező sárgás folt látható, fogorvoshoz kell fordulni. A fogak és az íny határát sem szabad kihagyni az ellenőrzésből. A szájüregben minden kinövést veszélyesnek kell tekinteni. Az időben felfedezett tumorok nyolcvan százaléka gyógyítható.
Árvai Magdolna