A nyugati táplálkozástudomány alapkérdése, milyen tápanyagokra van szüksége a szervezetnek az életműködés egészséges fenntartásához. Ezzel szemben a hagyományos kínai gyógyászat az alapján osztályozza a táplálékokat, hogy azok miként őrzik és újítják meg az energiákat. Úgy vélik, a táplálék csak akkor fejti ki igazán a hatását, ha szervezet készen áll annak befogadására és hasznosítására, ezért a javasolt ételeket az egyén általános állapotából és pillanatnyi erőviszonyaiból állapítják meg. A kínaiak hiszik, hogy az élet mindig egyensúlyra törekszik, ezért ez az elsődleges szempont a táplálkozásnál is. Ebben segít az öt elemen alapuló étrend.
Tarnai Ernő természetgyógyász szerint legyen szó gyógyászatról vagy táplálkozásról, a kínaiak szerint a kiegyensúlyozottság és a kölcsönhatás a legfontosabb iránymutató. Az öt elem is állandó kapcsolatban áll egymással. A fa táplálja a tűz elemet, az a földet, amely pedig a fémet, végezetül pedig jön a víz. Ha bármelyiknek energiahiánya támad, nem tud megfelelően működni, és erre a többi elem is reagál. Minden élelmiszer valamelyik elemhez tartozik, méghozzá az íze alapján, a cél pedig, hogy minden elem biztosítsa a szükséges energiamennyiséget. A legegyszerűbb megközelítésben tehát akkor táplálkozunk helyesen, ha mindegyikből ugyanannyit fogyasztunk. Egy teljesen egészséges embernek arra kell figyelnie, hogy minden elemhez tartozó étel kerüljön a lábosába, és a megfelelő sorrendben, hogy az energiakör teljes legyen. A külön-külön fogyasztott ételek is a harmónia felbomlásához vezetnek. Mindig annak az elemnek lesz a legerősebb hatása, amely utoljára kerül bele az edénybe, ezért arra is figyeljünk, mit szeretnénk erősíteni szervezetünkben. Főzésnél tehát a megfelelő sorrend: tűz – föld – fém – víz – fa. Minden elemhez tetszőleges mennyiségű hozzávalót adhatunk, de az adagok egyezzenek. Az öt elemen alapuló táplálkozásnál fontos szempont, hogy csak a főzés végén szabad sózni az ételeket. Ennek egyik oka, hogy hevítés közben a só nátriumra és kloridra bomlik, ezért az ízt nem érezzük sósnak, és sokkal többet használunk, mint kellene.
A kínai felfogás szerint minden egyes élelmiszer egy bizonyos szervet lát el energiával, ezekhez pedig érzések kapcsolódnak. Például ha valaki ingerlékenységre panaszkodik egy kínai orvosnak, ő a máj feszültségtelenítését fogja javasolni, kóros szomorúság esetén pedig a tüdőre fog összpontosítani. Épp ezért, ha tudni szeretnénk, mely elemből van hiány vagy túlzottság a szervezetünkben, nemcsak a fizikai tünetekre, hanem a hangulatunkra is oda kell figyelnünk. Akire jellemző a düh vagy a hallászavar, a magas vérnyomás, a migrén, vagy petefészekcisztával küzd, biztos lehet benne, hogy a fa elem zavarában szenved. A tüzet kell egyensúlyba hozniuk azoknak, akik szívpanaszokkal küzdenek, akik nem alszanak jól, a depresszióra hajlamosaknál, vagy akiknél gyakori az orrvérzés. Minden gyomorpanasz, a cukorbetegség, az aranyér a föld elem zavarára hívja fel a figyelmet. A fém elemhez tartozó ételekre kell odafigyelnie annak, aki asztmával, immunbetegséggel vagy tüdőproblémákkal küzd. A víz zavarára utal a csontritkulás, a fóbiák, a fog- és a szexuális problémák is.
A bennünket körülvevő világra folyamatosan reagálunk, az évszakok, az aktuális időjárás is befolyásolja közérzetünket. Az öt elem tana az éghajlatot is fontos tényezőnek tartja. A fa elemhez a szél tartozik, a tűzhöz a hőség, a nedvesség a földhöz tartozik, a szárazság a fémhez, a hideg pedig a víz elem hozzárendelése. A száraz bőr például a fém egyensúlyhiányára utal, a tavasszal megbetegedőknél a fa elemre kell odafigyelni. A szénanáthában szenvedők tavasszal ösztönösen savanykás ételekre vágynak, és nagyobb mennyiség elfogyasztása után állapotuk jelentősen javulhat.
A föld elemhez tartozó melegítő táplálékok azoknak segíthetnek, akik fázósak.
A máj folyamatos tehermentesítése és a dühöngések elkerülése érdekében rendszeresen kell fogyasztani a fa elemhez tartozó, frissítő hatású élelmiszereket. Ide tartozik többek között a zöldbab, a fejes saláta, az alma, a paradicsom, a joghurt, a petrezselyem, a marha- és a sertésmáj, valamint a mogyoró is.
Hosszú távú boldogságot, kiegyensúlyozott nyugalmat csak akkor érhetünk el, ha a tűz elem egyensúlyban van a szervezetünkben. Ehhez a búza, a zab, a cékla, a pirospaprika, a grillezett húsok, a sárgabarack és a keserű csokoládé segíthet hozzá.
A föld azt segíti elő, hogy kapcsolatokat létesítsünk, hogy másra és másokra is tudjunk figyelni. Ezt az alábbi táplálékok segíthetik elő: tejtermékek, burgonya, borjúhús, marhahús, diófélék.
Ha életünkben túlsúlyban van a szomorúság, valószínűleg a fém nem rendelkezik elegendő energiával, ezért fogyasszunk rizst, retket, őszibarackot, csirkét, póréhagymát.
Amikor a víz elem egyensúlya megbomlik, aggódás és félelem uralja az életünket. Hogy ezt helyreállítsuk, fogyasszunk sok halat, málnát, disznóhúst, árpát és padlizsánt.
|
Fa |
Tűz |
Föld |
Fém |
Víz |
Szerv |
máj, epehólyag |
szív, vékonybél |
lép, hasnyálmirigy, gyomor |
tüdő, vastagbél |
vese, hólyag |
Íz |
savanyú |
keserű |
édes |
csípős |
sós |
Évszak |
tavasz |
nyár |
nyárutó |
ősz |
tél |
Éghajlat |
szél |
hőség |
nedvesség |
szárazság |
hideg |
Érzelem |
méreg |
öröm |
gond |
szomorúság |
félelem |
Ha olyanokat látunk vendégül, akiknek elemigényeit nem ismerjük, célszerű egy olyan menüsort összeállítani, amelyben minden elem szerepel.
Készítsünk föld elemhez tartozó előételt, hogy csillapítsuk a vendégek éhségérzetét.
A fém elemmel mozgassuk meg az energiákat, erre kitűnő valamilyen fűszeres harapnivaló.
Főfogásként mindig víz elemű ételt kínáljunk.
Az emésztés beindítását a fa elemhez tartozó savanykás desszerttel, például gyümölccsel érhetjük el.
Végül szolgáljunk fel teát vagy kávét, hogy a tűz elem melegítse őket.