Öko-trend

Manapság már a ruhatárunknak is harmonizálnia kell a környezettudatossággal és az egészségre való törekvéssel. Ez persze nem jelenti azt, hogy háncsszoknyát és krumpliszsákot kell hordanunk, egyszerűen csak vegyszermentes darabokat szeretnénk viselni úgy, hogy közben ne legyen lelkiismeret-furdalásunk attól, hány állatot vagy növényt kellett kiírtani és hány gyermekkéznek kellett vért izzadni a harmadik világban azért, hogy mi divatosak legyünk.

Nem minden zöld, ami annak látszik

„Egy ruha általában attól környezetbarát, ahogyan elkészítik – mondja Reök Cecília, iparművész, divattervező. – A természetes alapanyagokból készült öltözékek sokkal inkább környezetkímélők, mint a szintetikusak szálból gyártottak. Egy pamuttunika hamarabb lebomlik, mint egy poliészteröltözék, de sajnos nincs olyan alapanyag, amelyet a feldolgozás alatt ne érne valamilyen formában kémiai hatás.”

Tehát ha betettük a kosarunkba az organikus farmert, mert az környezetkímélő, a bioszója melltartót, mert az megment néhány kihaló félben levő állatot, és bepakoltunk még mellé minden más bambuszból, hernyóselyemből és kenderből alkotott kollekciót, akkor talán nyugodt szívvel térünk haza a költekezésből. Ám ha jobban a gyűjteményünk mélyére nézünk, előfordulhat, hogy megdöbbenünk, mennyire félrevezettek minket. Ha az öko-divat mellett tesszük le a voksunkat, akkor a ruhák alapanyaga mellett sok egyéb környezetünkre kiható tényezőt is figyelemben kell venni ahhoz, hogy hiteles képviselői legyünk az irányzatnak. A bambuszból és kenderből varrt ruhák azért kelendőbbek a világon mindenütt, mert alapanyagaikat nem kell vegyszerekkel kezelni a termesztés során, és gyorsabban is nőnek, mint például a gyapot. De az többek figyelmét elkerüli, hogy a belőlük készülő anyag kemény, durva lesz és a puhításához kénytelenek vegyszereket használni, amelyek nem éppen környezetbarátok. A szójából készült cikkek nagyon is jók, de nem olyan tartósak, mint a pamutruhák, így hamarabb elhasználódnak.

Bőr kontra műbőr

Az állatvédő szervezetek olyan videókkal szemléltetik a nézeteiket, amelyek láttán biztosan elmegy a kedvünk az eredeti bőrruha, -cipő vagy -táska vásárlásától. A bőrcipőkbe nem izzadunk bele, az viszont tény, hogy a valódi bőr az előállítása során ugyanannyi kémiai folyamaton megy keresztül, mint a műbőr. Utóbbi előnye, hogy olcsóbb, nem nyúznak meg érte állatokat. A divattervezők is dicsérik a műbőr előnyös tulajdonságait. Könnyebben kezelhető, minősége is megbízhatóbb, és esztétikai szempontból sem marad le eredeti társa mögött. Hátránya viszont, hogy jellemzően PVC és poliuretán keverékéből áll, s a Greenpeace szerint a PVC a legkárosabb műanyag. Reök Cecilia a ma fellelhető, legkörnyezetbarátabb módon készít táskákat, kiegészítőket, ékszereket, nejlonból, hulladékfémből, színesfémből, ásványokból és újrahasznosított alapanyagból. A dizájner szerint az öko-tervezés nem rövid távú befektetés, idő kell a megtérülésre. „A tudatos vásárlók száma évről évre nő, ők értékelik az anyagok minőségét, és nem sajnálnak kiadni pár ezer forinttal többet egy garanciát biztosító ruhadarabért. Egyébként ezek a termékek nem kerülnek sokkal többe – sem a nagy divatmárkáknál, sem a kis dizájnboltokban –, mint a szintetikus anyagból készített társaik. A különbség csak az, hogy az utóbbival mérgezzük magunkat és még az energiáinkat is blokkolja.”

Az öko-design jeles magyar képviselője tizenegy éve készít környezetbarát kollekciókat. „Természetes alapanyagokat, elsősorban iráni, thai és kasmír hernyóselymet használok, amelyeket személyesen szerzek be a gyárból, magam utazok érte Kasmírba. Itt mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy bepillantson a gépezetbe és szemügyre vegye, miként készül el a selyem a bioalapanyagból, vegyszermentes előállítással” – meséli a divattervező.

Lázadás a szintetikus ellen

A ’80-as években Katharine Hamnett divattervező nyílvánosan fejezte ki nemtetszését a növényvédő szerek következtében meghalt munkások tragédiájával kapcsolatban, ezért a szakma kiközösítette. A lázadó divatkreátor 2007-ben – amikor szinte képtelenség volt biogyapotot találni Európában – elkészítette a saját etikus kollekcióját, amit hatalmas siker övezett. Ma az öko-divat elitjének magját képviseli, ám nem ő az egyetlen, aki kiáll a környezetért. Anya Hindmarch tervezőnő például olyan szatyrot álmodott meg, amire a következő volt írva: „Nem nejlonzacskó vagyok” – s ez az ötlet egyetlen éjszaka alatt sztártervezővé tette. A szatyor kötelező darab lett az angol tinik gardróbjában. A fiatalok reggel hat órától tömött sorokban tolongtak, hogy a 15 fontos darabra rátehessék a kezüket. Ezek a táskák rá egy napra már 200 fontért cseréltek gazdát.

Akik a jó ügy mellé álltak...

A U2 énekese, Bono és a felesége küldetésének tekinti, hogy tervezőcsapatukkal felhívják a figyelmet a ruháik alapanyagául szolgáló pamut származására és előállításának módjára. A mottójuk: „Kereskedelmet, ne alamizsnát!” Céljuk Afrika részesedésének növelése a gyapot világpiacán. A tervezők a hírességekkel karöltve próbálnak tenni azért, hogy az afrikai gyapottermelők ne lejárt szavatosságú növényvédő szerekkel dolgozzanak, amely során súlyos egészségkárosodásnak vannak kitéve.

Stella McCartney vegetáriánus és állatbarát. Ruhái mindenfajta állati eredetű anyagot nélkülöznek, még különleges táskái, illetve cipői is bőr helyett növényi eredetű szálakból készülnek. Nemrég bemutatta öko-bőrápoló termékcsaládját, amely mentes a veszélyeztetett növényekből nyert anyagoktól, kemikáliáktól, illatanyagoktól. Az öko-divat lassan beszivárog a mainstream divatirányzatok közé is. Például a Levi’snek is van biomodellje, a Gapnek is férfi biopólója, a Marks & Spencer szerint is a zöld a legújabb divat, és a Topshop is kihozott egy környezetbarát ruha sorozatot.

Minden ami nem bio

A fejlődő országokban használt rovarirtó szerek 50%-a gyapotmezőkön kerül felhasználásra! A ruhákban fellelhető, egészségre ártalmas anyagok az ember bőrén keresztül felszívódhatnak. Ez fokozottan igaz akkor, ha megizzadunk, ilyenkor ugyanis a pórusaink kitágulnak. Kis mennyiségben ezek az anyagok nem veszélyesek ránk, de az évek alatt felhalmozódott mennyiség igenis problémát jelenthet. Bizonyos anyagok – ilyenek például a nehézfémek – felhalmozódnak a szervezetünkben, és ezek nem, vagy csak nehezen ürülnek ki.

Gorcső alatt a zöld ruha címkék

Létezik már néhány olyan tanúsító védjegy, amely garantálja, hogy az adott ruházati termékben nincsenek veszélyes vegyi anyagok, sőt azt is, hogy a gyártási folyamat környezetbarát módon zajlott. Ez mindig a ruha címkéjén van feltüntetve.

Magyarországon több ruhaipari cég megkapta már ezt a kitüntetett címkét. Persze mint minden mást, ezeket is hamisítják. A termékek alapanyaga ezeknél a vállalatoknál mindig bioművelésű, természetes szál, többek között pamut, gyapjú, len, kender. Ezekben a gyárakban a munkafolyamatok alatt mindvégig ügyelnek a környezet védelmére, például környezetbarát festékeket, a kezelési eljárásoknál vegyi helyett mechanikus módszereket használnak, továbbá szem előtt tartják a dolgozók jogait és a munkavédelmi szempontokat. A tervezők már-már missziónak tekintik nemcsak készíteni, hanem hordani is a fenntarthatóság jegyében készült ruhadarabokat. A tervezők szerint a vásárlók tudatosságának növelésére lenne igazán szükség, mivel a vevők hozzászoktak az eldobható öltözékekhez. Ehelyett megtehetnék, hogy a ruháikra úgy tekintsenek, mint értéktárgyakra, és ez esetben az értékrend is átalakul.