Nem kell a lomtalanításra várni, hogy a nemkívánatos bútoroktól, hűtőtől, kiégett fénycsőtől és haszontalan társaiktól megszabaduljunk.

Sokan nem tudják, hogy a fővárosban jelenleg tizenöt hulladékgyűjtő udvar működik, az országban pedig több száz. Mivel a gyűjtött hulladékok listája telepenként eltérő lehet, érdemes előzőleg érdeklődni, hogy a leadni kívánt lomokat egyáltalán elvihetjük-e. A legtöbb helyen leadható például mosógép, hűtőgép és más, elhasználódott háztartási gép, számítástechnikai hulladék, fénycsövek és világítótestek, szárazelem, használt akkumulátor, sütőzsiradék és fáradt olaj, ám vannak olyan anyagok, amelyek speciális gyűjtést és tárolást igényelnek. Ilyen például a gumiabroncs, a festék-, lakk- és növényvédőszer-maradék, illetve a gyógyszerek.

Lomtalanítás idején a lakosság úgynevezett veszélyeshulladék-gyűjtőpontokon adhatja le ezeket az anyagokat (ezekről hírlevélben, postai úton küld tájékoztatást a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.), illetve a hulladék elszállítására bármikor igénybe veheti speciálisan ezzel foglalkozó, szigorú szabályok szerint működő cégek ingyenes szolgáltatásait. Ez a helyzet a tűz-, robbanás-, fertőzés- és sugárveszélyes, irritáló vagy maró anyagok és laborvegyszerek átvételével is. Fontos tudni azonban, hogy a telephelyek megtagadhatják az ingyenes szolgáltatást, ha valakinek hulladékszállítási hátraléka van, vagy ha a lakossági mennyiségnél több hulladékot szeretne leadni. Bútorféleségek esetében ez legfeljebb egy szoba berendezése, maximum két háztartási gép, tíz liter használt olaj, három darab akkumulátor és egy kiló szárazelem. A szárazelemek, a rossz fénycsövek és villanykörték a nagyobb áruházakban kihelyezett gyűjtőedényekben is elhelyezhetők, a lejárt szavatosságú gyógyszereket pedig a patikákban bármikor díjmentesen lehet leadni. Sőt egyre több hipermarketben találkozhatunk olyan automatával, ami a szelektíven gyűjtött fémdobozokért pénzt is ad és az elhasznált, de a környezetre terhet jelentő nejlonszatyrokat is bedobhatjuk az arra kijelölt gyűjtőedényekbe. A kinőtt vagy el nem ajándékozott ruhákkal pedig jót is tehetünk, ugyanis számos nagyáruház parkolójában lehet találni olyan konténert, ahol azokat rászorulóknak gyűjtik össze. Sajnos gyakran előfordul, hogy a hulladékszigeteken található konténerek hamar megtelnek, így a saját „csomagjainkat” már nem tudjuk elhelyezni. Ebben az esetben a FKF Zrt. ügyfélszolgálati vonalát kell hívni (a 06-40-353-353-as kékszámon – Budapestről és vidékről egyaránt), és a vállalat munkatársai még aznap kicserélik a megtelt hulladékgyűjtőket. Magyarországon egyébként jelenleg ???? gyűjtősziget található. A szelektív hulladékgyűjtést országszerte ösztönzik az önkormányzatok, Budapesten például nemrég sajátságos, ám roppant népszerű programot is indítottak: a KultÚjra játék során üveghulladékért cserébe kulturális programokra szóló belépőjegyeket, nyomtatott és hangoskönyveket ajánlottak fel.

Tudta?

A Hulladekudvar.hu oldalon részletes lista található a gyűjtőszigetek és hulladékudvarok címével.

A szelektivitáson túl

Aki szeretné tudni, mi történik a hulladékkal, miután kukába került, a FKF Zrt. honlapján keresztül regisztrálhat a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű gyárlátogatásaira. A másfél órás túra alatt a látogatók megismerhetik a létesítmény korszerű berendezéseit, a hulladék termikus hasznosítását és a füstgáztisztítás technológiáját is.

 Tudta?

Ma már annyi alumínium vesz körbe minket, hogy alig tudjuk ártalmatlanítani, de nem volt mindig így. Az 1800-as évek Párizsában csakis a királyi családnak volt alumínium étkészlete, III. Napóleon alatt 1 kiló alumínium a mai árakon 1 milliárd forintot ért.

Kardos Ferenc