Gyógyszeres fiók

Évek óta sokunk fejében él az elképzelés, hogy az étrend-kiegészítők rendszeres szedésével több betegség is megelőzhető.

Hogyan válasszunk étrend-kiegészítőt? A vitaminokat természetes formájukban nem lehet túladagolni, azonban ez a tablettára nem feltétlen igaz. Egy amerikai tanulmány rámutatott, hogy a vitaminkapszulákat mértéktelenül faló idősebb nők körében megnőhet a halálozás kockázata, míg a férfiak esetében a túlzott E-vitamin-fogyasztás növelheti a prosztatarák kialakulásának esélyét. A multivitaminokkal azért is ajánlott csínján bánni, mivel többféle összetevőt tartalmaznak, és nem biztos, hogy éppen mindegyikből ugyanolyan mértékű pótlásra van szükségünk. Emellett remélhetőleg rendszeresen és jól táplálkozunk, így természetes úton is juttatunk vitaminokat a szervezetünkbe.

Csak óvatosan a tablettákkal!

Viszonylag új keletű felfedezés, hogy a rákos megbetegedések nagy dózisú C-vitamin-kúrával is gyógyíthatók. Bár ez itthon tiltott terápiának számít, az Egyesült Államokban például már bárki gyógyulhat ezzel a módszerrel. Igaz, az elmúlt harminc évben végzett kísérletek nem mindegyike támasztotta alá minden kétséget kizáróan a vitaminkúra hatásosságát. Annyi bizonyos, hogy átlagosan napi 2–9 gramm C-vitamin fogyasztására van szükségünk egészségünk megtartása érdekében. Ezzel nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek ellen teszünk, hanem egyes kutatások szerint megelőzhetjük a daganatos betegségek kialakulását, vagy lassíthatjuk a tumor növekedését. Kutatók egy esetben például bebizonyították, hogy azok a gyermekek sokkal védettebbek a leukémia ellen, akik naponta fogyasztanak C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket. Hasonló összefüggést találtak felnőtteknél mell-,¬ gyomor-, vastag- és végbélrák esetében.

Tény, hogy az aszkorbinsav egy vízben oldódó vitamin, és az egyik legismertebb antioxidáns, amely sikerrel veszi fel a harcot a szervezetünkben jelen lévő, káros szabad gyökök ellen. Nem vitás, hogy a C-vitamin segíti a gyulladás visszahúzódását, ugyanakkor arról viszonylag keveset hallani, hogy izolált – vagyis mesterséges – pótlása csökkentheti a kemoterápiás gyógyszerek hatékonyságát, mivel nemcsak az egészséges sejteknek nyújt védelmet, hanem a rosszindulatúaknk is. Ezért az érintetteknek mindenképpen ajánlatos egyeztetniük orvosukkal, mielőtt C-vitamin-kúrába kezdenének. Dohányosoknak szinte kötelező a tabletta szedése, mivel az a napi néhány szál cigaretta megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben.

A túlzott mérték ellen általában azzal érvelnek, hogy a C-vitamin fokozza a vesekőképződést, a vas felhalmozódását és a húgysav képződését a szervezetben, bár ennek ellentmondó kísérletek is napvilágot láttak.

A stockholmi Karolinska Intézet 2009-ben publikált vizsgálati eredménye alapján kijelentették, hogy a napi 1000 mg izolált C-vitamint szedő idősebb nők körében jelentősen növekedett a szürke hályog kialakulásának kockázata. Ennél megdöbbentőbb megállapítást is tettek. Egy másik kutatás rámutatott arra is, hogy a mesterségesen előállított C-vitamin cukorbeteg, menopauza utáni nőknél tovább növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedésekből eredő halálozási arányokat. Még az egyik legfontosabb és a háztartásokban nagy természetességgel használt vitaminunk esetében sem ritka az egymásnak ellentmondó kísérleti eredmény.

Dohányosoknak nem ajánlott

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, ez annyit jelent, hogy a szervezet maga állítja elő belőle az A-vitamint, amely többek között ösztönzi az immunrendszer működését, és részt vesz az ellenanyag-aktivitással rendelkező fehérjék képzésében. Azért játszik fontos szerepet a rákos betegségek megelőzésében, mert részt vesz a káros anyagok lebontása során keletkező melléktermék „ártalmatlanabb” vegyületekké való alakításban, de nélkülözhetetlen feladat hárul rá a sejtdifferenciálódás, vagyis a sejtek át- és visszaalakulásának folyamatában is, amely során képes kordában tartani a daganatos sejteket. Bizonyított, hogy rendszeres szedése akár a felére csökkentheti férfiak esetében a prosztatarák előfordulását, ugyanakkor dohányosok férfiak esetében növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Mielőtt az A-vitaminra neheztelnénk, a megoldás inkább a dohányzás abbahagyása lenne.

Edward Giovannucci, a Harvard Egyetem professzora, a Journal of the National Cancer Institute-ban megjelent tanulmányában arról ír, hogy a likopin és a béta-karotin fogyasztásával a felére csökkenthető a prosztatarák kockázata. Ehhez elsősorban kissé hőkezelt paradicsom fogyasztását ajánlják. Érdekes módon a paradicsomban – ez talán az egyetlen ilyen zöldségünk –  hőkezelés hatására jobban hasznosíthatóvá válik egy értékes anyag. Egy másik érdekes kísérletet is végeztek, és bebizonyították, hogy a zöldfélék fogyasztását kerülő férfiak esetében a béta-karotin-pótlás harmadára csökkenti a prosztatarák kockázatát, azonban akik eleve több zöldségfélét fogyasztanak, semmilyen előnyét nem élvezhették a pótlásnak.

Inkább a természetből

A szintetikus vitaminok ellen gyakran felhozzák, hogy fogyasztásuk megterhelheti a vesét, és csökkenthetik más tápanyagok hasznosulását a szervezetben. A természetben előforduló formájukban – az élelmiszerben – enzimek, koenzimek és kofaktorok is körülveszik, és velük együtt lépnek működésbe. A C-vitamin esetében például az aszkorbinsav mellett a K-, a P-, a J-faktor és bioflavonoidok is jelen vannak, azonban mesterségesen előállított étrend-kiegészítők fogyasztásakor a szervezet a többi komponenst a testszövetekből vonja el. Ha tudja. Másrészt a vitamin hasznosulásához olyan ásványi anyagok jelenlétére van szükség, amelyek szintetikus formájában történő fogyasztásakor nem adottak. Természetesen ma már léteznek természetes növényi kivonatokat és teljes vitaminkomplexeket tartalmazó készítmények, azonban a szakemberek is elsősorban a természet adta vitaminforrásokat ajánlják, melyek egymás hatását egészítik ki és erősítik fel. A kontroll nélkül bekapkodott kapszulák nem feltétlenül védnek meg a daganatos betegségek kialakulásától. Sőt, komolyabb kockázattal járhatnak, mintha semmit sem szednénk.  

Rákkeltő antioxidánsok?

Az 1994-ben publikált ún. ATBC tanulmány arról számolt be, hogy a dohányzó finn férfiak körében végzett felmérés szerint a béta-karotinmegnövelte a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik kísérlet (CARET) szintén megerősítette ezeket az eredményeket, míg két évre rá már nem sikerült bizonyítani (PHS) az antioxidánsok káros voltát. Egy másik, a Mayo Clinic Proceedings szakfolyóiratban megjelent metaanalízis, amely az antioxidánsok hatását és a rákbetegség fajtáját vizsgálta, arra az eredményre jutott, hogy a béta-karotin a dohányosoknál valóban növelheti a rák kialakulásának esélyét, azonban fontos megjegyezni, hogy a kísérletek során szintetikus béta-karotint alkalmaztak, tehát nem a természetben előforduló formáját. Az antioxidánsok attól függően, hogy milyen dózisban adagolják őket, másként hatnak a szervezetre. Elsősorban védelmet nyújtanak, de rosszul megválasztott terápia esetében akár gerjeszthetik is a szabad gyökök létrejöttét.

K-vitamin

A túladagolt K-vitamin negatívan befolyásolhatja a vérhígító és a szívgyógyszerek hatását. Daganatos betegségben szenvedőknél a C- és az E-vitamin – antioxidáns tulajdonságaik miatt– csökkentheti bizonyos típusú kemoterápiák hatékonyságát, míg az átlagosnál több izolált E-vitamin esetleg hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához.

Szabad a napozás?

A rákkal szemben a D-vitamin igazi „csodafegyvernek” bizonyul. Rendszeres fogyasztása és napi 15 perc napozás rákellenes hatású. Hiánya azonban hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához. Már csaknem száz évvel ezelőtt felfigyeltek rá, hogy délről északra haladva két és félszer többen halnak meg rákban, mint délen. A legfrissebb kutatások már megkérdőjelezik, hogy valóban el kell-e bújnunk a nyári nap elől…

Aschenbrenner Sándor