Allergiás emberrel találkozva még azok is átélik szenvedését, akiket elkerült ez az állapot, hiszen a tünetek szemmel láthatók ekcéma, kötőhártya-gyulladás, kiütések vagy éppen rohamokban jelentkező tüsszögés formájában. Az allergia tulajdonképpen nem más, mint az immunrendszer túlműködése, túlzott reakciója olyan –egyébként egészséges emberekre általában ártalmatlan – anyagokra és vegyületekre, amelyeket allergéneknek hívunk.
Manapság háromféle allergiás betegség gyakori: az asztma, az ételallergia (különféle élelmiszerekre, adalékokra), illetve a rhinitis, vagyis az orrnyálkahártya-gyulladás.
Az asztmás esetek száma folyamatosan emelkedik világszerte, a krónikus gyermekbetegségek között az első helyet foglalja el. Az esetek jelentős hányadát már a kora gyermekkorban felfedezik, ekkor a fiú betegek száma nagyobb. Az életkor előrehaladtával azonban ez megváltozik, felnőtteknél a nők között gyakoribb az előfordulása. Az allergiás asztma tünetei: sípoló légzés, rohamokban megjelenő nehéz légzés, légszomj. A rohamot kiválthatják allergének, de a beteg állapotán ronthat a stressz, a dohányfüst és a fizikai megterhelés is.
Szintén a gyermekkor egyik tipikus allergiás betegsége az orr nyálkahártyájának gyulladása. Ahogy a beteg idősödik, 30 éves kor után a tünetek csökkennek. A felmérések kimutatták, hogy a városban élők között gyakoribb az allergiás rhinitis előfordulása, és még inkább nő kialakulásának valószínűsége azoknál, akiknek mindkét szülője allergiás megbetegedésben szenved.
A harmadik gyakori allergiacsoport a különböző élelmiszerfajtákkal szembeni túlérzékenység. Gyermekeknél többnyire a tojás, a tej, a földimogyoró és a mogyoró okoz túlzott immunreakciót, míg a felnőttek körében a hal- és rákfélék, valamint szintén a földimogyoró és a mogyoró az, ami kellemetlen perceket vagy épp életveszélyes pillanatokat szerezhet az arra érzékenyeknek. A kicsiknél a tehéntejjel szembeni érzékenység általában 3 éves korra elmúlik, mivel addigra a gyerekek szervezete már könnyebben lebontja az idegen eredetű fehérjéket, míg féléves korig ez nehezebb a gyengébb immunrendszer miatt. Ekkor alakulnak ki az allergiás tünetek, ezért javasolják a gyermekorvosok, hogy az anyák mellőzzék a tehéntej adását gyermekük egyéves koráig, amennyiben ez lehetséges. Megközelítőleg az esetek 10 százalékában azonban az allergia nem múlik el, további életszakaszokba is átnyúlik. Az ételallergia tünetei: csalánkiütés, viszketés, szájzsibbadás, hasmenés, puffadás, ajak-, szemhéj-, nyelv-, torok- és arcduzzanat. Esetenként asztma és ekcéma is kialakulhat.
A modern kor egyik áldása a rendkívül fejlett fogászati módszerek kifejlődése, de ugyanennek az átka is a fogászati anyagokra és fémekre való túlérzékenység. Fogtömő anyagok, fogpótlások, fogszabályzók, de még a mintavételhez használatos anyagok, illetve segédanyagok is okozhatnak kellemetlen tüneteket az arra érzékenyeknek. A fogászatban többféle fémet használnak, nikkelt, krómot, kobaltot, ezüstöt, aranyat, higanyt, cirkóniumot és – manapság már csak ritkán – amalgámot. Ezek közül a legallergénebb elem a nikkel. A régebben tömőanyagként használt amalgám kevertsége miatt is allergizáló volt, ugyanis egyszerre tartalmaz aranyat, ezüstöt, rezet, cinket és ónt. Ugyanilyen kellemetlen hatásai lehetnek az akrilátanyagoknak, a fogászati összetett gyantáknak, lenyomatanyagoknak, konzerválóknak is. A fogászati termékekben gyakorta használt, de allergén illatanyag az eugenol, a szegfűszegolaj, amely több termékben is megtalálható, így nem ritka, hogy valaki a fogkrémjére vagy a szájvizére érzékeny – és reagál nyálkahártyatünetekkel.
A szénanátha a pollenekkel, az állatok szőrével, a madártollal, a poratkával és hasonló anyagokkal szembeni túlzott reakció, amikor a beteg szeme könnyezik és viszket, orra az allergiaszezonban folyik, illetve tüsszögési rohamok is kialakulhatnak. Ilyenkor az allergének a szemen, szájon és orron keresztül jutnak a szervezetbe, illetve a bőrt irritálják. Sokak szerint a szénanátha az allergiás asztma előszobája, nem ritka, hogy idővel az allergiás tünetek súlyos légzési problémákhoz vezetnek, amelyek akár akkor is jelentkezhetnek, amikor az alapallergiát kiváltó anyag nem kerül kapcsolatba a beteggel. A szénanátha lehet szezonális, de tünetei akár egész évben is tapasztalhatók, ha az azokat kiváltó allergén folyamatosan a beteg környezetében van.
A reklámokban folyamatosan láthatjuk és hallhatjuk, hogy minden lehetséges módszerrel fel kell vennünk a harcot a piszok ellen. Sokféle fertőtlenítő- és tisztítószert ajánlanak a gyártók a vásárlóknak, akik nem is tudják, hogy a túlzott tisztasággal gyakran valóságos meghívót küldenek az allergiának! Kutatók ugyanis arra a következtetésre jutottak a tesztek során, hogy azon háztartásokban, ahol nem fordítanak túl nagy figyelmet a sterilitásra, ritkább az allergia és az asztma is. Mivel a mindennapi koszban lévő anyagok folyamatosan érik a gyerekek szervezetét, ez erősítheti és fejlesztheti az immunrendszerüket.
Ha az immunrendszer találkozik egy allergénnel, és akkor veszélyesnek ítélte, a második esetben már sokkal gyorsabban reagál ugyanarra az anyagra. Ez az immunrendszer memóriája. Idővel a reakció hevessége fokozódhat.
Bizonyos anyagok kémiai szerkezete között igen kicsi a különbség. Olyannyira, hogy egy allergiás immunrendszere nem tudja megállapítani, hogy valójában mivel is van dolga, és allergénként azonosítja az amúgy ártalmatlan dolgot. Ez a keresztallergia. Az ilyenkor megjelenő tüneteket gyakran tévesen értelmezik még azok is, akik elszenvedői a betegségnek. Míg ugyanis a légúti allergia tünetei a tüsszögés, az orrfolyás, a könnyezés, a szemviszketés, a torokkaparás és az asztma lehet, ami egy gyulladásos elváltozás jele, addig a keresztallergia orális szindrómát okozhat. Ekkor a szájüregben érzi a beteg a viszketést, ajak- és nyelvduzzanat, garatödéma jelentkezhet, esetleg anafilaxia léphet fel. Szerencsére a keresztallergia meglehetősen ritka. Bár csupán az allergiások 5–10 százalékánál van jelen, például a nyírfa pollenjére allergiások között ez az arány már 30 százalék a pollen és ételféleségek keresztreakciója miatt.
Az allergiás reakciók közül a legsúlyosabb és egyben a legveszélyesebb az anafilaxia, amely szapora szívveréssel, hányással, hasmenéssel, a vérnyomás esésével, ájulással és sokkal jár. Esetében a szervezetbe jutó allergének hatására olyan nagy mennyiségben szabadulnak fel a gyulladáskeltő anyagok, például a hisztamin, hogy a keringés összeomolhat, és azonnali, szakszerű orvosi segítség nélkül a beteg meghalhat.
Diófélék – búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
Fekete üröm – napraforgó, krizantém, kivi, ánizs, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregánó, zeller, kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla
Földimogyoró: dió
Füvek: paradicsom, rozs, búza, szója, földimogyoró, bab, borsó, szentjánoskenyér.
Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi
Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kivi, avokadó
Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka
Amikor valakinek folyamatosan be van dugulva – vagy éppen folyik – az orra, hajlamos arra gondolni, hogy nem tud kilábalni valami légúti betegségből, vagy éppen ferde az orrsövénye. Akár ez is lehet az oka, de van néhány olyan dolog, amiből már arra lehet gyanakodni, hogy talán allergiásak vagyunk, és az otthonunkban, a közvetlen környezetünkben lehet az allergén! Ezekre érdemes figyelni:
Ha idegen helyiségekben, szállodákban jobb a közérzetünk, mint otthon.
Ha mindig ugyanabban az időszakban (évszakban) jelentkeznek a tünetek, és a szabadban, hajnalban, este vagy szeles időben romlik az állapotunk.
Ha elutazunk, és közérzetünk hirtelen javulni kezd, majd a hazatérés után ismét visszatérnek a panaszok.
Ha egy, már többször fogyasztott ételre hirtelen rosszul reagálunk, émelygés, puffadás, hányás, hasmenés, esetleg nehézlégzés lép fel, vagy kiütések jelennek meg.
Ha a megfázásra utaló tünetek nem javulnak a nátha ellen hatásos szerekre.
Tóth Tímea