Sajnos sem itthon, sem pedig az Európai Unióban nem létezik hivatalos szabvány arra, mit is lehet natúr- és biokozmetikumnak nevezni. Épp ezért a vásárlónak kell körültekintőnek lennie, ha megfelelő minőségű, valóban természetes eredetű szépítőszerre szeretné kiadni a pénzét. Markovics Vera kozmetikus, a természetes kozmetikumok avatott ismerője szerint több irányvonalon is elindulhatunk. Az első mindjárt a kiválasztott kozmetikum minőségmegőrzési ideje. A natúrkozmetikumok gyártásánál ugyanis nem használnak kémiai tartósítószereket, így a szavatosságuk hamarabb lejár (az összetevők függvényében), mint a vegyi eredetű kozmetikumoké, amik akár a felbontástól számított 24 hónapig is felhasználhatók. Továbbá az összetevők listáját is érdemes alaposan átböngészni. „A valóban természetes készítményeken ugyanis magyarul is szerepel az összetevők neve, vagyis például a triticum vulgare mellé odaírják, hogy búzacsíraolaj. Ezzel szemben a szintetikus készítmények nevét nem lehet lefordítani, például a polietilén-glikolnak semmilyen más megfogalmazása nincs” – hívja fel a figyelmet az összefüggésre a szakember.
Persze a legjobb garancia a valódi natúr- és biokozmetikumra az, ha valamilyen megbízható minősítő szervezet pecsétjét viseli magán. Ezek ugyanis valóban ellenőrzött készítmények – azt azonban figyelembe kell venni, hogy a különféle szervezetek minősítési feltételrendszere eltérő.
A német BDIH (Bundesverband der Industrie- und Handelsunternehmen für Arzneimittel, Reformwaren, Nahrungsergänzungsmittel und Kosmetische Mittel, azaz a Gyógyászati, Reformáru és Kozmetikai Szerek Gyártóinak Német Ipari és Kereskedelmi Szövetsége) által minősített natúrkozmetikumok elsősorban növényi eredetű anyagokat tartalmaznak, ezek közül is a lehető legnagyobb mennyiségben ellenőrzött biológiai gazdálkodásból származókat, vagy vadon termő növényeket. (Vigyázat, a natúrkozmetikum és a biokozmetikum nem ugyanazt a minőséget takarja!) A termékek és az alapanyagok állatokon való tesztelése tilos, mint ahogyan az állati eredetű zsírok és kollagén felhasználása is, mivel ezeknek kinyerése az állatok elpusztításával járhat. Egyes ásványi eredetű összetevők használata viszont engedélyezett, kivéve az ásványi olajokét és a szilikonszármazékokét – ezek ugyanis nem szívódnak fel a bőrbe, mint a növényi olajok, amik eltömítik a pórusokat. Ugyanígy nem tartalmazhatnak a minősített kozmetikumok szintetikus színező- és illatanyagokat, a termékeket és összetevőiket tilos radioaktív sugárzással kezelni. Egyes természetes és természetazonos tartósítószerek (például benzoilsav és észterei, szalicilsav és észterei, szorbinsav) használatát engedélyezi a szövetség, ezeket azonban fel kell tüntetni a címkén. A genetikailag módosított növényi és állati eredetű anyagok felhasználása tilos, és a szervezet elvárja azt is, hogy a termékeket környezetbarát módon állítsák elő, és csomagolásuk újrafeldolgozható legyen.
A Demeter International e.v. még a bioelőírásoknál is szigorúbb követelményeket támaszt a biodinamikus termelést választó gazdákkal, és az ilyen termelésből kikerülő alapanyagokból készülő illatszerekkel szemben. A termékek esetében egy szépítőszer akkor nyerheti el a Demeter-védjegyet, ha összetevőinek legalább 90 százaléka biodinamikus gazdálkodásból, a többi pedig biogazdálkodásból származik. Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2004 óta minősíti a biokozmetikumokat. Büszkék lehetünk rá, hogy van egy olyan hazai biokozmetikum-család (Biola néven találkozhatunk vele), amely megszerezte a minősítést. Pedig a feltételek igencsak szigorúak: a bio jelzőt azok a kozmetikumok viselhetik, amelyekben az összetevők minimum 95 százaléka biogazdálkodásból származik, csak a maradék 5 százalék lehet hagyományos gazdálkodásból származó növényi alapanyag – tudtuk meg Bánfi Brigittától, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetőjétől. A termékek természetesen nem tartalmazhatnak szintetikus illat- és színezőanyagokat, hidrogénezett állati és növényi alapanyagokat, génmódosított vagy nanotechnológiával készült összetevőket, szintetikus kémiai fényvédőket és alumíniumszármazékokat.
A biodinamikus mezőgazdaságban a farmnak fokozatosan úgynevezett „farm organizmussá” kell válnia, amely hosszú távon is fenntartható gazdálkodást valósít meg. Sokatmondó adat, hogy ennél a gazdálkodási formánál például a vásárolt, azaz nem saját előállítású biotakarmányok aránya nem lehet több 20 százaléknál.
Vannak olyan készítmények, melyek ugyan kizárólag természetes eredetű összetevőkből állnak, mégsem kaphatják meg a bio minősítést. Ennek oka, hogy az előállításához szükséges természetes anyagok annyira sajátos életkörülmények között lelhetők fel, hogy azokat nem szabad vagy nem is lehet megbolygatni, lehet a készítmény bármennyire természetes és hatásos. Ilyen alapanyag például a csiga nyálkáját tartalmazó ránctalanító és bőrmegújító arckrém is, melynek begyűjtésénél a gyártók arra is figyelnek, hogy az állatok észre se vegyék, hogy az emberek bőrét fiatalító és karbantartó válladékukat ősszegyűjtik.
A NaTrue elnevezésű nemzetközi nonprofit szervezet minősítésének három fokozata létezik: külön jelölést kapnak a natúrkozmetikumok, a bioösszetevőket tartalmazó natúrkozmetikumok, valamint a biokozmetikumok. A natúrkozmetikum címkét azok a termékek viselhetik, amelyek természetes, de nem szükségszerűen biotermesztésből származó összetevőket tartalmaznak, és a NaTrue által meghatározott, korlátozott mennyiségű feldolgozási eljárással készültek. A bio összetevőket tartalmazó natúrkozmetikumok összetevőinek legalább 70 százaléka ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból, vagy ellenőrzött, vadon termő növényzetből kell hogy származzék, míg a biokozmetikumoknál ez az arány 95 százalék.
Természetesen lehetetlen valamennyi olyan biominősítő szervezetet felsorolni, amelynek tanúsítványa – legalább az alapanyagok minősítése okán – megjelenhet egyes kozmetikumok címkéjén. Az angol Soil Association és a francia EcoCert például biotermelőket minősít, ha az e gazdaságokból származó alapanyagok bekerülnek egy kozmetikumba, azt általában jelölni szokták a csomagoláson. Az Itáliából érkező kozmetikumok gyakran a honi biogazdaságokat minősítő szerv, az ICEA jelzését viselik. Ezek a szervezetek egyébként nemcsak összetevőket, hanem kész natúr- és biokozmetikumokat is minősítenek az európai minősítők által kidolgozott natúrkozmetikai szabványrendszer, a COSMOS alapján.
Egyre több termékre kerül ki a német ÖkoTest magazin minősítését jelző grafika is (ruháknál is használják, lásd XX oldal). Az újság több évtizede teszteli a Németországban kapható termékcsoportokat az egészség és a környzetvédelem szempontjainak figyelembe vételével. Azonban fontos megerősíteni, hogy logója azonban csak azt jelenti, hogy az adott termék milyen minősítést nyert el a lap által független laboratóriumokban elvégzett tesztek során, nem jelent ellenőrzött biominősítést.
A hagyományos kozmetikumokkal nemcsak egyszerűen krémet, tusfürdőt, sminkszert vásárolunk, hanem ígéretet, életérzést is. Aki elhatározza, hogy az eddigi, hagyományos kozmetikumokat hátrahagyva áttér a biokozmetikumokra, gyakran „ön- és környezetvédelmi” megfontolásból teszi ezt. Ez a lépés már önmagában igényel némi szemléletváltást, hiszen a biotermékek nem hatnak olyan mértékben az érzékekre, mint a profi reklámkampányokkal eladott hagyományos szépítőszerek. Ám sokan valamiféle varázsszernek tekintik a biokozmetikumokat, amelynek segítségével egy csapásra megszűnnek majd azok a bőr- és hajproblémáik, amelyekkel eddig hasztalan küzdöttek.
„Bár a natúr- és biokozmetikumok gyakran valóban hatékonyabbak egy adott problémára, mint a hagyományos termékek, fontos tudni, hogy ezek sem csodaszerek – mondja Markovics Vera kozmetikus, aki munkája során kizárólag természetes anyagokkal dolgozik. – A valódi megoldás nem más, mint az életmód: figyelni kell arra, mit eszünk, mennyit alszunk, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak, hiszen ezek mind befolyásolják a bőr állapotát. A természetes kozmetikumok akkor válnak be igazán, ha ezek a dolgok is rendben vannak. És persze az is fontos, hogy természetes szépítőszereink az aktuális bőrállapotunkhoz alkalmazkodjanak, ez utóbbi ügyében pedig nem árt kozmetikusunktól tanácsot kérni.”
Szakértőnk arra is figyelmeztet, hogy a természetes készítmények sem mind egyforma minőségűek. Gyakran az ár is tükrözi a minőségi kategóriát, de az összetevők listáját sem csak azért érdemes böngészni a csomagoláson, hogy vegyszerek után kutassunk benne. „Ha például a lista elején szerepel, vagyis a termék fő összetevője a glicerin, akkor lehet, hogy a krém kiválóan megköti a bőrben a vizet, ám az is lehet, hogy a bőr nedvességét magába szívja, vagyis valójában dehidratál, és emellett kevés van benne azokból a tápláló olajokból, amelyek valóban puhítják, táplálják a bőrt – mondja Markovics Vera. – Arra is érdemes odafigyelni, hogy allergiát nemcsak a laboratóriumban előállított kémiai anyagok okozhatnak, hanem a természetes összetevők is. Épp ezért akkor sincs rá garancia, hogy érzékeny bőrünk jól fog reagálni egy adott kozmetikumra, ha az teljesen mentes a vegyi eredetű összetevőktől.”
Lássuk, mire kell számítani, amikor hagyományos szépítőszereinket természetesre cseréjük.
A hagyományos tusfürdők, folyékony szappanok, de még a tömbszappanok is gyakran tartalmazzák az SLS (sodium laureth sulfate, vagyis nátrium laureth-szulfát, vagy sodium lauryl sulfate, azaz nátrium-lauryl-szulfát) elnevezésű vegyi anyagot, amely a termék dús habzásáról gondoskodik. A baj csak az, hogy egyes vizsgálatok komoly egészségkárosító hatást tulajdonítottak ennek az anyagnak, ráadásul ha gyakran használják, csúnyán szárítja a bőrt. A dús, lágy habot viszont sokan a tisztítókapacitás egyik zálogának tartják, és meglepődnek, amikor az újonnan vásárolt SLS-mentes natúrszappannak vagy -tusfürdőnek, esetleg -samponnak alig van habja. „A tisztítás valójában egyáltalán nem függ a habzástól – mondja Markovics Vera. – A szennyeződéseket az olaj is leoldja a bőrről, mindenféle hab nélkül. Ráadásul az erősen habzó tisztítószereket nehéz maradéktalanul lemosni, ha pedig maradékaik sokáig rajtunk maradnak, tönkretehetik a bőr természetes védőrétegét, s így különféle bőrbetegségek kórokozói is megjelenhetnek rajta.”
A kozmetikus arra is felhívja a figyelmet, hogy ha napi rendszerességgel használunk szappant a fürdéshez vagy kézmosáshoz, mindenképp olyat válasszunk, amely nem zsírtalanítja a bőrt és nem károsítja annak védőrétegét. Érdemes ilyenkor a cukortenzideket, értékes olajokat, kecsketejet tartalmazó termékek közül válogatni.
A natúr arc- és testápoló készítmények gyakran olajosabb tapintásúak, lassabban szívódnak fel a bőrbe, mint hagyományos társaik. Különösen a természetes vajakra, például a sheavajra, a mangóvajra, illetve olajokra (például az avokadó-, a mandula- vagy a sárgabarackmag-olajra és társaikra) igaz, hogy fürdés után, a még nedves bőrre kell felkenni őket. Ha ugyanis „bezárhatják” a nedvességet a bőrbe, sokkal jobban ápolnak, mintha csak önmagukban használnánk fel őket. Amennyiben természetes illóolajat is tartalmaz a krémünk, jó tudni, hogy bizonyos illóolajok a terhesség idején nem alkalmazhatók (lásd keretes anyagunkat), a citrusfélék olajai (pl. narancs, citrom, limette, bergamott) pedig fényérzékenyebbé tehetik a bőrt, így napozás előtt ne használjunk ilyen testápolót.
Ha magunk vásárolunk illóolajat, ügyeljünk a minőségre, bőrápoló szerekhez csak megbízható forrásból, az ismertebb, valóban minőségi márkákból válasszunk. Nagyon sok hamis, szintetikus készítmény van ugyanis a piacon, ezek bőrápolásra teljesen alkalmatlanok.
Egyes kutatások a fluornak is egészségkárosító hatást tulajdonítanak, így a legtöbb natúr fogkrémből hiányzik ez az anyag. A natúr fogkrémek első használatánál szintén a habzás hiánya lehet meglepő, valamint az, hogy az ízük sem olyan intenzív, mint szintetikus összetevőket tartalmazó társaiké.
A natúrdezodorokból a „gyári” készítményekben gyakori alumíniumvegyületek hiányoznak. Ezek a vegyületek ugyanis nagyon hatékonyan akadályozzák az izzadást, ám bizonyos vizsgálatok szerint eltömhetik a pórusokat, sőt a mell szöveteiben lerakódva és a szervezet ösztrogén-receptoraihoz kötődve akár mellrákot is okozhatnak. Bár ezeket a kutatásokat egyelőre sokan vitatják, az eredmények mindenképp elgondolkodtatóak. Aki azonban úgy dönt, hogy áttér az alumíniummentes, gyógynövénykivonatokat tartalmazó biodezodorokra (ezekben gyakori hatóanyag az izzadásgátló zsálya vagy a bőrt ápoló körömvirág), számítson arra, hogy hatásuk nem lesz olyan erőteljes, mint az addig használt szereké, épp azért, mert az izzadságmirigyek pórusainak erőteljes összehúzására azokkal ellentétben nem alkalmasak. Olyan is előfordul, hogy valaki egy darabig a verejték erőteljesebb szagát tapasztalja a természetes készítmények használatának kezdetén, ám egy idő után rendeződik a helyzet. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a bőr ilyenkor választja ki a korábban bejutott káros anyagokat – a bőr állapotának átmeneti romlása egyébként a natúrkrémek használatának első heteiben is előfordulhat! Arról viszont még a természetes kozmetikumok hívei is vitáznak, hogy az úgynevezett kristálydezodorok hatóanyaga, az ammonium alum vajon a káros alumíniumvegyületek közé sorolandó-e.
A természetes hajfestékek, amelyek különféle festőhatású növénykivonatokat, legtöbbször hennát tartalmaznak, gyakran okoznak meglepetést a tapasztalatlan használónak. Érdemes tudni, hogy a növényi alapú hajfestékkel legfeljebb egy-két árnyalattal világosíthatjuk a hajat, a barnából csak kémiai hajfestékek felhasználásával lehet szőkét varázsolni. Ha csak egészen kicsi világosításra van szükségünk, megpróbálkozhatunk a kész növényi hajfestékek szőkés, vörösesszőkés árnyalataival, vagy az erősre főzött kamillateával. A henna alapszíne azonban vörös, aki hennát használ, az általában vöröses árnyalatot ad a hajának. Ha sötétebbre szeretnénk festeni a hajunkat és kísérletező kedvünk is van hozzá, akkor a natúrhennából készült péphez kávét, diólevelet, szegfűszeget, esetleg indigót (az Indigofera Tinctoria növény kivonatát) keverhetünk, vagy a kész növényi hajfestékek sötétebb, barnás, feketés árnyalataiból választhatunk. (Ezek használata általában sokkal egyszerűbb, mint a natúrhennáé, mivel a megfelelő arányban tartalmazzák a különböző növényi hatóanyagokat.) A kémiailag festett, színezett hajat érdemes körülbelül három hónapig pihentetni, mielőtt áttérnénk a növényi hajfestékekre, ellenkező esetben kiszámíthatatlan lesz a végeredmény. Sajnos az elrontott növényi festés esetén is igaz a rossz hír: ilyenkor is ki kell várni a 2-3 hónapot, mielőtt kémiai festékkel próbálnánk korrigálni a végeredményt, ha nem akarjuk, hogy elképzelhetetlen színekben pompázzon a hajunk. Ha viszont eltaláltuk a megfelelő hennás árnyalatot, érdemes ragaszkodni hozzá, hiszen nem csak a vegyi anyagoktól mentesülünk: a növényi hatóanyag a színezés mellett intenzíven ápolja is a hajunkat.
A natúr- és biosamponok növényi tenzidekkel, kímélő tisztítóanyagokkal távolítják el a hajból a szennyeződéseket, épp olyan hatékonysággal, mint hagyományos társaik. A bőrt szárító hatású összetevők hiánya miatt a natúrsamponok kímélik a fejbőrt, nem okoznak allergiát, gyógyhatású növényi kivonataiknál fogva pedig jó hatással vannak az olyan fejbőr- és hajproblémákra, amilyen a korpa, a zsírosodás, vagy épp a fejbőr túlzott szárazsága.
A natúr sminkszerek előnye, hogy nem tartalmaznak tartósítószereket, ásványi olajszármazékokat, mesterséges színanyagokat, talkumot (finomra őrölt magnézium-szilikát-hidrátot, a hintőporok gyakori alapanyagát) és mesterséges illatanyagokat. Helyettük ásványi eredetű pigmentek, biotermesztésű növények kivonatai, vitaminok és antioxidánsok kényeztetik a bőrünket. A natúralapozók és korrektorok olyan ínycsiklandó alapanyagokkal szépítenek, mint a sárgarépa-kivonat, a makadámdió- vagy sárgabarackmag-olaj, a szemhéjpúderek és arcpírok pedig gyakran selyemporral színeznek. A rúzsok értékes, ápoló növényi olajokkal simítják az ajak cserepesedésre hajlamos bőrét, színhatásuk pedig növényi kivonatoknak, viaszoknak köszönhető. A körömlakkok nem tartalmaznak formaldehidet, toluolt és egyéb, kutatásokban egészségkárosítónak nyilvánított vegyi anyagokat, a lemosók pedig természetesen acetonmentesek – bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezekből viszonylag kicsi a választék.
Az allergiások számára kifejezetten jók ezek a sminkszerek, mivel nagyon ritkán váltanak ki túlérzékenységet. De vajon ugyanolyan tartósak-e, mint hagyományos társaik? A tapasztalatok szerint mindennapi használatra beválnak, bár erőteljes, kihívó sminket nehéz velük készíteni: nem olyan markáns a színhatásuk, mint egy hagyományos festéké. Ám ha egyébként is a diszkrét arcfestés hívei vagyunk, és napközben nem okoz gondot egyszer-kétszer megigazítani a sminkünket, akkor nekünk való. Nem ajánlott viszont a biosmink, ha táncolni vagy esküvőre megyünk, ahol egyrészt sokáig kell tartania, másrészt pedig ki kell bírnia a mulatozással járó izzadást.
Horváth Judit