A fenntartható építészet alapjai - Nem a házzal indul az ökologikus építészet!

Az épületek az összes energia felhasználás nagyjából 40 százalékát teszik ki, így egyértelmű, hogy ezen kellene spórolni. És úgy tűnik, lehet is. 

 

 

A fenntartható építészet alapjai - Nem a házzal indul az ökologikus építészet!

Kína és India energiafogyasztása az elkövetkezendő évtizedekben a korábbinál is nagyobb mértékben nő, ahogy a gazdaságuk is. Még a spórolós Németországban is egyre több energiára van szükség, pedig ott terjedtek el igazán a passzívházak. Az Európai Uniónak nincs sem gázból, sem kőolajból, sem elektromos áramból elegendő készlete, mindenből behozatalra szorul, ami viszont egyértelműen azt is jelenti, hogy függünk Oroszországtól és az utódállamoktól és az arab országoktól is. Természetesen ezen szeretne változtatni az unió, ezért azt a célt tűzték ki, hogy 2020-tól az EU egyes országaiban, mint pl. Németország Ausztria, már csak minimális energiafelhasználású épületeket lehet építeni. Ez ránk sajnos nem vonatkozik, az azonban bíztató, hogy manapság csak olyan épületre adnak ki engedélyt, amelynek megfelelő a szigetelése, ezáltal pedig egy hagyományos ház is valamelyest energiatakarékos. Nézzük, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban.

 

 

Alacsony energiafelhasználású ház

„Nagyon elenyésző ma azok száma, akik elgondolkoznak egy fenntartható ház építésén. Rákérdeznek, hogy mégis miként képzeljék el, ám amint elkezdenek osztani-szorozni, és rájönnek, hogy ennyi pénzük nincs, a bank sem ad hitelt, akkor elmegy tőle a kedvük – kezdi Kárpáti József a MAKÉSZ (Magyar Készház Szövetség) marketing elnök helyettese. – Egy ilyen alacsony energiafelhasználású, A++-os ház ugyanis átlagban 15-20 százalékkal lehet drágább és a megtérülés akár 10-15 év lehet, mire visszajön a befektetett pénz.” Ugyanakkor, ha azt vesszük, hogy egy ház életciklusa (felépüléstől a lebontásig) minimum 50 év, de inkább 100, akkor nem is olyan nagy időszak. Az az egyetlen hiba, hogy nem szánunk rá pénzt: az ökoház megvalósítása nem a tervezésnél kezdődik, hanem sokkal korábban…

 

Szempontok, amelyeket figyelembe kell venni:

- Telek kiválasztása: előre érdemes felmérni, hogy miként és mennyit süt a nap az adott területen. Az építész és a gépésztervező ki tudja számolni, hogy mennyi az épület energia nyeresége és vesztesége, és utóbbit mivel lehet pótolni: gázzal, nappal, vagy éppen hőszivattyúval. Utóbbi azért praktikus, mert lehet vele hűteni, fűteni és meleg vizet előállítani. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből vonja el a hőt, és magasabb hőmérséklet felé szállítja.

- Épület formája, kialakítása: mekkora ablakok legyenek, mivel árnyékoljunk (textil, növény, túlnyúló tető, vagy éppen terasz), merre nézzenek.

- Épület anyaga: már azzal elindul egy igen nagy mennyiségű energia felhasználás, hogy kitermeljük az anyagot, amiből a ház épül. A hagyományos házak esetében az épület életciklusa folyamán, az anyag kitermeléstől az újrahasznosításig, 115-ször több energiát használ el, mint egy ugyanolyan méretű, környezetbarát (fenntartható) épület. Azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy a mi éghajlatunkon túl nagyok a hőingadozások, ezért nem a legmegfelelőbb a faváz. Egy energiatakarékos ház hagyományos téglából és vasbetonból is készülhet, sőt Magyarországon ez a legelterjedtebb.

 

De mi lesz a régi, energiafaló épületekkel?

„Javítani lehet őket, de azokból nullaenergiás épület biztosan nem lesz – mondja Kárpáti József. – Ugyanis a ház köré egy termikus burkot kell készíteni, ami az épületet a hüléstől és a túlfűtéstől védi. A hatásfoka annál jobb, minél zártabb, mint egy labda. Fontos, hogy ne legyenek rajta lyukak, hő hidak, mert akkor ott kifolyik a meleg. Ebbe a termikus burokba beleértendő az alap síkja is, amit érthető módon nem lehet újra építeni egy álló háznál. Korábban a föld felé egyáltalán nem szigeteltek, azzal a jelszóval, hogy a föld meleg. Sokszor még padló sem volt. Ma már Nyugat-Európában akár 30 cm hőszigetelést is kaphat a ház alapja, nálunk ez még mindig csak átlagban 5 cm.” Így az elkészült házaknál lefelé már nem lehet szigetelni, oldalra igen, de sajnos a szakember tapasztalata az, hogy még ez is csak ritkán történik meg a kellő mértékben. A lábazatot ma már fagyhatárig kellene szigetelni, de ezt is kevesen teszik meg: jó esetben a járda szintjéig történik csak. Az ökologikus építészet nincsen szabályokhoz kötve, viszont minősítésük van, (LEED, BREAM, stb.), amely korrekt módon megmutatja, hogy a ház mennyire ökologikus, fenntartható.

 

Fenntartható ház

Ennél az épületnél azt vesszük figyelembe, hogy a környezet minél kevesebb energiáját, erőforrását használja fel, saját, egyéni egészségünk védelmét is szem előtt tartva. Így tehát egyértelmű, hogy ebben a megoldásban egyesül a környezet- és energiatudatosság. Természetesen a fűtés költség lecsökkentése, a megújuló energiák felfedezése, és használata mind részei ennek az építkezési módszernek. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mindezt olyan anyagokkal, megoldásokkal tegyük, amelyekre nem jellemző a károsanyag-kibocsátás, vagy éppen az előállításuk során sem ró a környezetre túl nagy terhet. Nem kell sokat foglalkozni a karbantartással, de éppen olyan komfortos, mint amit elvárunk egy otthontól. 4 típusát különböztetjük meg: aktív, passzív, öko és bió. Nézzük őket sorban.

 

Passzívház

A fenntartható házaknak több válfaja létezik Magyarországon is, amelyek tulajdonképpen abban különböznek, hogy miként állítják elő, tartják meg, vagy éppen hasznosítják az energiát. De, hogy mitől passzív egy ház és mire kell odafigyelni az építésénél, arra Dudás Bence, a Magyar Passzívház Szövetség ügyvezetője adja meg a választ. „A passzívház elsősorban a már bent lévő, kialakult hőenergiákat tartja a falakon belül, vagyis nagyon kicsi a hő- és energiavesztesége. Ezért ezeknek az épületeknek nagyon vastag a hőszigetelése, beleértve az alapozást is, valamint a legjobb minőségű nyílászárókra és azok megfelelő beépítésére van szükség.” Mindezeknek köszönhetően egy passzívházba nincs fűtési rendszer, légcserélő végzi a feladatot, és ez az egyetlen energiafogyasztó berendezés. De akkor miből nyeri az energiát? Ahogy a nevében is benne van, passzív forrásokból: elsősorban a beérkező napsugárzásból, vagy éppen a lakók által használt hőforrásokból, ami akár a számítógép, a zuhanyozás, vagy a főzés is lehet, amihez villanytűzhelyet használnak. Egy ilyen házban az is szigorúan meg van határozva, hogy mennyi energiát fogyaszthat el évente: ez 134 kW/négyzetméter. A szellőztető rendszer abban különbözik a hagyományos szellőztető rendszertől, hogy van benne egy hőcserélő készülék. Ez a már bent lévő levegő hőjét adja át a kintről beszívottnak, vagyis felmelegíti azt. Ehhez csak egy elektromos energiával üzemeltetett ventillátor kell. Bár nem lehet nullára csökkenteni a fűtésköltséget, de mivel egy passzívház 90 százalékos hatásfokkal működik, tehát 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, így a fűtsészámla is ezzel arányosan csökken. Hihetetlennek tűnhet, de a szakember elmondása szerint egy profin kivitelezett épületben akár néhány fűtőszállal, sőt, gyertyákkal is képesek vagyunk befűteni.

 

A passzívház története

Már a ’80-as évek végén kísérletezett különböző műszaki megoldásokkal Dr. Wolfgang Feist német professzor, amit svéd kollégájával tökéletesített. Végül 1991-re felépült az első passzívház Németországban. Magasan jobb minőséget produkáltak, mint amire számítottak, azóta is jól „működik” a ház, vagyis azóta is majdnem nulla a ház energiafogyasztása. Napjainkban már régen nem csak családi házak esetében beszélhetünk passzív minősítésről: akár több szintes lakóépületek, irodák, de még szakrális építmények is megfelelnek a szabályoknak. Világszerte 10-15 ezerre becsülik a passzívházak számát. Magyarországon ezt nem igen lehet pontosan meghatározni, az építkezések ugyanis engedélyekhez kötöttek, de itt nem figyelik, hogy milyen technikával épül az a bizonyos ház. Pedig egy passzívház esetében szigorú műszaki tervezési, kivitelezési és ellenőrzési folyamaton kell az épületnek átesnie. Ezt a Német Passzívház Intézet határozta meg, és nálunk is ez él. Megvizsgálják, minden egyes ház légtömörségét, amivel szimulálják, hogy miként viselkedik az épület egésze, hol mennyi hőt veszít. Csak ha ez a meghatározott értékeket mutatja, akkor kaphatja meg a minősítést.

 

Tipp

A ház azon részei, amelyben a legtöbb időt fogják a lakók eltölteni, mindenképpen délre nézzenek, és azon az oldalon minél nagyobb ablakok kapjanak helyet. Ezzel szemben az északi oldalra jobb, ha csak kis méretű nyílászárók kerülnek, vagy ide lehet tervezni olyan tereket, amikben kevesebb időt töltünk (például lépcsőház, fürdőszoba). Felesleges teraszokra, erkélyekre, kiszögellésekre nincs szükség, csak megakadályozzák a termikus burok megfelelő kiépítését.

 

Álomból valóság

Feiler József, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának vezetője, 2007-ben kezdett el házvásárláson gondolkodni. Hamar rájött, hogy amennyiben energia-hatékony épületbe szeretne családjával költözni, jobban jár, ha építkezésbe fog. „Sok utánajárást követően kiderült, hogy az én elképzeléseim már nem csupán energiatakarékos házat takarnak, sokkal inkább egy passzívházról beszélhetünk – kezdi Feiler József. – Fontos tudni, hogy csak akkor lehet költséghatékonyan ilyen házat építtetni, ha az ember személyesen jár utána mindennek, mert ha csak szakértőkre bízza, akkor az bizony drága lesz. Igen hamar rátaláltunk álmaink telkére, így két hét alatt meg is vettük.” Ezután következett a tervezés, amelyben két nagy részre kellett osztani a feladatokat: találni egy céget, akik felépítik a házat, másrészről olyan partnerre lelni, aki ehhez idomítja a megfelelő gépészetet. A kettőt pedig akkor kell harmonizálni, amikor a házat még csak tervezzük.”

 

Betonkockából valódi otthon

„Talán furcsán hangzik, de a házon nincs kémény, mert nem használunk hagyományos fűtőrendszert és napkollektorok sincsenek, ugyanis a beruházás mértékéhez képest nem lenne lényeges a megtérülés. Ami viszont van az épületben: hőcserélő berendezéssel ellátott légcserélő rendszer. Ennek egyik része egy levegő előmelegítő, vagyis fűtő rész, ami a földbe lerakott 100 méteres csövet jelenti. Ez a bejövő levegőt melegíti elő, nyáron pedig éppen fordítva, a hűtésben segít. Ennek köszönhetően nyáron átlagosan 18 fok van a házban. A rendszer másik része a hagyományos hőcserélő és szellőztetőrendszer, ami a párás levegőt elszívja, és a szabadból bekerülő levegőt bejuttatja az épületbe. A hőcserélő vezeti a benti elhasznált levegőt, és ezzel felmelegíti a friss levegőt, ami így jut vissza a lakótérbe”-avat be minket a részletekbe Feiler József. Ez a passzívházaknál elkerülhetetlen, hiszen ha nincs megoldva a levegő áramlása a tökéletes szigetelésnek köszönhetően hamar bepenészedhet a ház.

A fenntartható építészet alapjai - Nem a házzal indul az ökologikus építészet! 

Befektetés-megtérülés

És, hogy anyagilag mennyire éri meg egy ilyen házban élni? Első kézből tudjuk meg a válaszokat. „Két éve készültünk el, a rezsi költségünk lényegesen kevesebb lett. Ha csak a ház energiafogyasztását vesszük, akkor kb. fűtésre, hűtésre, légtechnikára 13 ezer forintot fizetünk ki. Minden más, ami villannyal működik (villanytűzhely, számítógép, hűtő, stb.) még kb. 10-13 ezer forintba kerül, így összesen ez a kettő teszi ki a havi rezsi költségünket, amihez még a vízszámla jön hozzá. Meleg víz előállítására egy olcsó, kínai hőszivattyút használunk. Ez 150 liter meleg vizet „gyárt le” naponta. Nem egy csodagép, de olcsóbb, mint a villanybojler használata. Mindig a ház alacsonyabb hőmérsékeltű területeiről (pl. kamra) vonja el a hőt és a magasabb hőmérséklet felé szállítja ”- részletezi József. Azt el kell mondani, hogy télen is ennyiért fűti a család a 145 négyzetmétert, általában 20 fok felett tartva a hőmérsékletet, minden egyes szobában. Ugyanakkor látni kell, hogy ezeket a költségeket csakis kizárólag passzívháznál lehet ilyen mértékig leszorítani, ahol nincs szükség semmilyen kiegészítő fűtésre.

 

Mindennapok a passzívházban

Feiler József szerint egy ilyen ház komfortosabb, mint egy hagyományos: „Mivel a levegő állandóan cserélődik, így tényleg azt mondhatjuk, hogy kellemesebb körülmények közt élünk. Éjszakánként egy régi ház hálószobájában igen magas szintre emelkedhet a széndioxid szint, hiszen míg belégzéskor csupán 0,04 százalék a szén-dioxid mennyiség, ami szervezetünkbe kerül, addig kifelé 4 százalék, ami egy zárt térben, ahol nem frissül a levegő, igen hamar összegyűlhet.  Ez passzívház esetében kizárt. Azt is megfigyeltük, hogy mióta itt lakunk, nem vagyunk annyit betegek, mint előtte, ami szintén betudható a jó levegőztetésnek.” De vajon vannak mindennapi teendőik egy ilyen ház lakóinak, amik máshol nincsenek? „Negyedévente meg kell nézni a légtisztító berendezés szűrőit, amik akár pollen szűrősök is lehetnek. Amennyiben elkoszolódott, akkor ki kell cserélni, ami 10 percet vesz igénybe, de még szakember se kell hozzá, akár a feleségem is meg tudja csinálni.”

 

Aktív Ház 

A fenntartható házak másik nagy csoportját az aktív házak alkotják. Ezek, ahogy azt nevük is tükrözik, pontosan abban különböznek a már bemutatott passzívházaktól, hogy nem csupán a meglévő energiát hasznosítja, hanem ő maga termeli is. Hogy pontos képet kapjunk az aktív házakról, Dr. Molnár Szabolcsot kérdeztük, az első hazai aktívházat kivitelező cég ügyvezetője. „Nyugaton az aktív szót egy épület esetében arra használják, hogy alternatív, zöld energiát előállító rendszerek is bele vannak építve az épületbe. Általában rendkívül környezettudatos építkezések ezek, tehát ezen épületek nagyon jól hőszigeteltek, energiatakarékosak, de nem feltétlen felelnek meg a passzív ház összes szigorú kritériumrendszerének – kezdi dr. Molnár Szabolcs. - Mi Magyarországon kicsit más értelemben próbáltuk bevezetni a köztudatba az aktív elnevezést. Az aktív készház kifejezésre rögtön mindenkinek a passzív ellentettje jut eszébe. És valóban: ezen házak nem csak rendkívül csekély energiafogyasztók, mint a passzív házak, hanem éves szinten energiatermelő házak lesznek.” Nyugaton egyébként az ilyen házakat energia plusz vagy energia pozitív házaknak nevezik.

 

Miből? Mennyit?

A ház megépítésénél elsődleges szempont az energiatakarékosság természetesen, de nem lehet elmenni a környezettudatosság és az költséghatékonyság mellett sem. A legfontosabb a precíz hőszigetelés. Nem kell idegenkedni a 20cm vastag hőszigetelő vakolatrendszertől, illetve a szarufasíkon kívüli 14-18cm-es plusz hőszigeteléstől. Gondolni kell arra is, hogy a pince, illetve aljzat felé is le legyen szigetelve minden, mert lefelé a talajon keresztül is sok energia távozhat. Ugyanilyen fontos, hogy a nyílászárók is jól hőszigeteltek legyenek. Mindemellett nagyon fontosak a zöld energiát előállító rendszerek elhelyezése: napkollektor, hőszivattyú, szélgenerátor. Feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy az épület élettartama alatt mennyi energiát fogyaszt. Sokan nem tudják, de tégla, beton vagy könnyűszerkezetes házak is lehetnek aktív házak. Azonban a tégla és beton tömegének egyszeri felfűtése nagy energiát igényel. Ha az időjárás változó, akkor ezek az épületek sokkal nehezebben igazodnak a változó időjáráshoz, hiszen a nagy tömeg miatt nagyobb a tehetetlenségük, mint egy jól hőszigetelt készháznak, ami favázas szerkezetből készül.

 

Tipp

Egy aktív ház ugyanolyan kényelmes és dizájnos lehet, mint egy hagyományos ház. Törekedni kell itt is a jó térfogat/felület érték elérésére, és azon irányelvekre, amelyek a passzívházak építésére vonatkoznak, de nem bármi áron. Ezt próbálták megmutatni az ország első aktív készházának építésekor is Pilisszentivánon 2009-ben.

 

 

Plusz két választási lehetőség

1. Ökoház

A legfontosabb szempont ennél a háztípusnál, hogy a legkisebb káros hatást gyakorolja a környezetre. Az nem kérdés, hogy az energiafogyasztással rójuk a legnagyobb terhet a természetre, ezért egy ökoház esetében is ez az elsődleges, amit ki kell védeni. A megfelelő szigetelés, a jó minőségű épületgépészeti berendezések mind segítségünkre lehetnek abban, hogy visszaszorítsuk az energia felhasználást. Ma már nem csak az a fontos, hogy télen kellően meleg legyen egy lakásban, hanem az is, hogy nyáron klimatizálva legyen, ám ez nem kis költséggel jár, ha hagyományos, régi típusú házakban gondolkodunk. Nagyjából minden alapanyagot fel lehet használni az építkezéshez, ami a természetben fellelhető (kő, vályog, fa), csak azt kell szem előtt tartani, hogy közeli régióból, 15-20 kilométeres környezetből származzon. A hatékonyság arra is kiterjed, hogy az acélprofilokat méretre vágják, így nincs utánuk hulladék, nem terheli a környezetet. A vékony falszerkezet miatt a falazott szerkezetekhez képest kb. 10%-al nagyobb a hasznos alapterület. Ez 100 m2 külső alapterületű 38 cm-es falakkal készült épületnél akár 10 m2-rel nagyobb hasznos alapterületet is jelenthet, vagyis egy félszobával nagyobb lakást, aminek a m2 árát a vevő megtakarítja. Ha vesszük a fáradtságot, és komoly utánajárás után, környezettudatosan építkezünk, akkor amellett, hogy a közért is tettünk valamit, akár a saját rezsi költségeinket is harmadára csökkenthetjük, például fűtés idényben 20-30 százalékot spórolhatunk a számlán.

 

2. Bioház

Ennél a ház típusnál elsődlegesen az a cél, hogy a benne élőket egészséges környezet vegye körül. Ez szintén az épület anyagától kezdve, a falakat borító festéken át, az elektroszmog kiiktatásáig tart. Szintetikus anyagokat egy ilyen otthonban biztosan nem találunk, de ha komolyan veszi magát az, aki bioházban él, akkor bizony a mobiltelefon, a mikrohullámú sütő, a televízió és a számítógép sem fér el egy ilyen háztartásban. Ha szigorúak vagyunk, akkor egy ilyen típusú épületben a fűtés kályhával történik. Mindebből persze az is következik, hogy egy tökéletes bioháznak élettani hatásai vannak az ott lakók számára: a légzőszervi és allergiás megbetegedések is elkerülhetők. Egyéb előnye még, hogy energiatakarékos (nyáron a hőmérséklet 20-22C, télen pedig 13 C), gazdaságos, mert nem vesz el területet az életterünkből, hiszen megművelhető földdel van borítva. Csak természetes alapanyagokból épülhet, leginkább vályogból, mert még téglát se igen használhatunk egy bioházhoz. Az ősi formák (kúp, indián sátor, nemez sátor, gúla, piramis), a középre helyezett tűzhellyel csodákra képesek.

 

 

A lakberendező szemével

Egy ház (jelen esetben a fent felsorolt környezetbarát típusok) a benne élőktől és a sok személyes tárgytól lesz igazi otthon. Lugossy Márta lakberendező segít, hogy jobban lássuk a különbségeket és a lehetőségeket a hagyományos házakhoz képest.

 

Konyha: Szellőztetni itt is lehet, sőt kell is, azzal a különbséggel, hogy amennyiben bezárunk minden ablakot, akkor az bizony úgy zár, hogy oda nem jut be másként a levegő, csak ha van szellőztető rendszer. Utóbbi egyébként olyan jól keringeti a hideg-meleg levegőt, hogy már önmagában igen jól párátlanítja a konyhát. Fontos a konyha nyílászáróinak kiválasztásakor, hogy legyen vagy szellőztető rácsa, vagy gyárilag ill. szakember által kialakított szellőzője (pl. egy nagyon parányi lyuk). De kaphatók olyan ablakok is, amelyeknek van olyan állása, amitől még nem lesz huzat a lakásban, mégis áramlik némi levegő. És, hogy milyen háztartási eszközök kaphatnak itt helyet? Minden ugyanúgy megtalálható, mint bárhol máshol, csak éppen környezetbarát verzióban. Ilyen pl. a szigetelt sütő, ami megközelítőleg annyi energiát vesz fel, mint egy hajszárító.

 

Fürdőszoba: Ugyanúgy történik a szellőztetése, és a WC ürítése, mint bárhol máshol. Ám a burkolatok közt létezik kimondottan öko. A gyártók újrahasznosított anyagból készítik ezeket. Van olyan, aki az üvegmozaikokat újrahasznosított, zúzott üvegből készíti. De egy egyszerű járólapban is lehetnek régen megunt, és bezúzott darabok. Érdekessége, hogy ezek közt létezik olyan gyár is, ahol maga a környezet van úgy kialakítva, hogy az már önmagában is környezettudatos: neoncsövek helyett természetes fény, esővíz felhasználás. A legnagyobb hangsúly viszont a helybéli anyagok felhasználásán van. Azaz nem hozzák be más országokból, hanem a legközelebbit alkalmazzák. Emellett a segédanyagok (pl. ragasztó, fúga) összetétele nevezhető bionak, ugyanis nagyon odafigyelnek, hogy minél kevesebb erős vegyszert tartalmazzanak. Ha pedig már a fürdőben vagyunk, többségében itt tartjuk a mosógépet, amiből viszont már lehet olyat kapni, ami kizárólag hidegvízzel mos, és persze mosószer nélkül.

 

Nappali: A nagyméretű nyílászárók mellett azért az északi oldalon kisebbek is helyet kaphatnak, de tény, hogy a nappalit megéri déli részre tenni, és minél nagyobb ablakokkal körbe venni. Az árnyékolás megoldható a tetőszerkezet építészetileg megfelelő kialakításával (túlnyúló tető, vagy éppen teraszok). De a természettel is összedolgozhatunk: lombhullatókat kell ültetni arra a területre, ahol szeretnénk, hogy nyáron árnyékot adjanak, télen pedig megfelelő mennyiségű fényt eresszenek be otthonunkba. Természetesen egy ilyen házban sem lehet kikerülni a takarítást, aminek szerves része a portörlés és a porszívózás. Ám az a jó hír, hogy a magas páratartalom miatt kevesebb az esély a por lerakódására, így ritkábban is kell azt eltávolítani. Ha mégis neki állunk, akkor minél természetesebb anyagokkal, sőt, ha lehet, inkább csak sima vízzel történjék a takarítás. Emellett már van olyan gyártó, aki rendelkezik környezetbarát porszívóval (burkolatának nagy százaléka újrahasznosított műanyagból van, a motorja alacsony fogyasztású, a porzsák kukoricakeményítőből készült, a csomagolása és a benne lévő útmutató pedig újrahasznosított papírból van). Fontos az is, hogy ne bútorozzuk be túlságosan a teret, illetve az ún. határoló falakra, amelyekben cirkulál a hő, ne tegyük a hatalmas két ajtós szekrényt, mert az elállja a levegő útját.

 

Hálószoba: Fontos lehet abban a térben, ahol alszunk, hogy milyen a padló burkolat. Szőnyegből létezik már olyan, ami allergénmentes, ezzel talán kikerülhetjük az áttüsszögött éjszakákat. Bútorok közül is számtalan olyan darabot lehet kapni, amelyek újrahasznosított anyagokból készültek. Ám nem kell csupán a fára gondolni, ami adott esetben jóval drágább: vannak olyan bútor gyártók, akik még a műanyag készítéséhez is felhasználnak régebbi darabokat.

Kis Adrienn

 

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Arcra fel!Mit tegyünk, ha nem szeretünk tükörbe nézni? A teljes plasztikai műtétek visszahozhatják veszni látszó önbizalmunkat, de olyan változásokat is eredményezhetnek, amely komoly személyiségátalakulást követel.  
TúlSúlyos lélek A legkönnyebb azt mondani egy kövér embernek, hogy egyen kevesebbet, és mozogjon többet. Az elhízott emberek 85–90 százaléka esetében rossz környezeti minták és szokások, valamint kommunikációs és önérvényesítési problémák állnak a túlsúly hátterében!
Fogyni a megújulásértA vérünk 3 hónap alatt cserélődik ki teljesen, a bőrsejtek 28 nap alatt, míg a tüdősejtek 70 nap alatt újulnak meg. A helyes, jó minőségű táplálkozással, diétával megfelelő táptalajt tudunk biztosítani sejtjeinknek és testünknek a megújuláshoz.
Csak feszesen!Valóban feszesíthet az a gyümölcs, amely hizlal, és a fagyasztott is lehet ugyanolyan hatásos, mint a friss? Ennek jártunk utána. 
Tégelyben a remény - Mennyire üzlet a szépség?A szépségipar globálisan 7 százalékkal bővül évente, azaz kétszer akkora mértékben nő, mint a fejlett világ GDP-je. A legnagyobb piacot ma Oroszország, Kína és Dél-Korea jelenti, de India is előkelő helyen szerepel, ahol a ránctalanító krémekből évente 40 százalékkal többet adnak el. 
Divatos diétákEgy diéta hamar kedvelt lesz, ha hatékony fogyást eredményez, és mindemellett még éhezni sem kell. Ha még némi spirituális töltetet is magában hordoz, nagy eséllyel számíthat közkedveltségre. Az alábbi módszerek ilyenek.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/