Amikor azt akarta elérni, hogy a gyerekei hatékonyabban tanuljanak és okosabbak legyenek, és ezért elkezdte kidolgozni erre saját eljárását, José Silva, a texasi rádiószerelő talán még nem is gondolta, hogy amit kitalált, abból hatalmas világsiker lesz. Vagy mégis? Hiszen a Silva-féle agykontroll éppen arra ösztönöz, hogy használjuk kreatívan az energiáinkat, az agyunk, a képzeletünk erejét, és szabaduljunk meg az önkorlátozó hiedelmektől, amelyek visszafognak bennünket vágyott céljaink elérésében. Például abban, hogy higgyünk saját kisugárzásunkban, vonzerőnkben, s hogy ezekkel megszerezhetjük ideális partnerünket, vagy éppen megtarthatjuk a kiválasztott kedvest.
Akik húsz évvel ezelőtt elmentek a nálunk akkor még újdonságnak számító Agykontroll tanfolyamokra, állítják, nem bánták meg. Azóta már vagy kétszázezer magyar ismeri az egyszerű, de hatékony technikákat, amelyek bizonyítják, hogy a pozitív gondolatok megváltoztatják az életet. Néha csak kis dolgokban, de azok is fontosak. A stressz levezetésére, egyes betegségek gyógyítására, fogyásra, a dohányzásról vagy más káros szenvedélyről való leszokásra is használható módszerrel szinte nincs olyan cél, ami ne volna elérhető.
A sikertörténeteket a résztvevők sokféle fórumon megosztják egymással. Egy ma már 48 éves, boldog középkorú nő konkrét tippet is ad ahhoz, hogyan fedezte fel az önmagában lakó rejtett szépséget sok évvel ezelőtt. „Az én trükköm egyszerű volt: relaxálás után élénken elképzeltem az éppen aktuális célomat, de amikor ezzel végeztem, ráadásként mindig azzal zártam a napi kis elmerülést, hogy mire kinyitom a szemem, szép és egészséges erőterem van, amely szeretetet és melegséget sugároz, a nők kedvelnek, a férfiak pedig vonzódnak hozzám. Talán kicsit mókás ráolvasásnak tűnik mindez, de tény, hogy azon a télen néhány hét után azt vettem észre, hogy a buszmegállóban folyton körülöttem tolonganak a fázó emberek. Annyi lovagom pedig azóta sem volt, mint akkor.”
Bárki kipróbálhatja maga is, hogyan tudja az elméjét és a képzeletét akár érzékiségének fokozására is használni, persze ez csak kóstoló az agykontrollos eszköztárból, amelyet leghasznosabb élőben, tanfolyamon elsajátítani.
Ha valaki otthon is nekivág, a visszafogó állítások „nagytakarítása” az első lépés, és e gondolatok kicserélése pozitív kijelentésekre. Vegyünk egy papírt, és írjuk le, mikkel lombozzuk le magunkat, aztán váltsuk fel az önbizalomromboló mondatokat építőkre. A „semmi szépség nincs bennem” helyett legyen például a „napról napra egyre több szépséget fedezek fel magamban”, a „sohasem volt érzékem a csábításhoz” helyett legyen az „egyre jobban meg tudom mutatni az érzéki oldalam”, és így tovább.
A következő lépés a vágyott cél nagyon részletes elképzelése, mégpedig testi-lelki ellazultságban. A nyugodt, befelé forduló relaxálás során ugyanis az elme módosult állapotba kerül, és sokszorosan jobban befolyásolható önszuggesztióval, szavakkal és főleg képekkel, mint éberen. Hogy kell lazítani? Mint a napernyős-napágyas nyugis tengerpartokon: kényelmesen hátradőlve, lehunyt szemmel, elcsendesített aggyal.
Az úgynevezett Elme tükre technika szerint ezután a gyakorló jelenítse meg egy fekete keretes képben azt, amit meg akar változtatni, amitől megszabadulna. Aztán tolja el a képet abba az irányba, ami neki a jövőt jelképezi, majd változtassa meg: színezze fehérre a keretet, és a képernyőben lássa a megoldást, akár egy filmet. A sikert kell megjeleníteni, mégpedig úgy, mint ami már most is létezik. Például magunkat sugárzóan vagy éppen csinosra lefogyva, vagy a vágyott társsal, az esküvőn. És még egy jó tipp: erőteljesebb lesz a hatás, ha az új képhez jó érzéseket társít az ember, örömöt, boldogságot, elégedettséget, illatokat, színeket, ízeket, hangokat. Napi háromszor tíz-tizenöt perc már hamar eredményt szokott hozni. Ha mégsem, akkor ideje kikutatni, van-e még valamilyen rejtett belső gátlás szárnyaló álmaink előtt.
Nem mindegy, mi a cél, olyan kell, amiben hinni képes az ember, és ami valóban arról szól, amit akar. Egy külföldi agykontroll oktatónak valaki elmesélte, hogy egy fejjel magasabb szeretne lenni, hogy a nők szemében kívánatosabbnak tűnjön. Szíve mélyén azonban leginkább nők rajongó gyűrűjébe vágyott. Végül önmagát úgy képzelte el a fehér keretes tükrében, hogy amikor megérkezik a társaságba, kedves hölgykoszorú üdvözli integetve és mosolyogva, ő pedig fesztelenül, jókedvűen flörtöl a lányokkal. Nem kellett egy hónap, hogy így legyen. Megnőni tovább tartott volna…
Hodnik Ildikó