Tégelyben a remény - Mennyire üzlet a szépség?

A szépségipar globálisan 7 százalékkal bővül évente, azaz kétszer akkora mértékben nő, mint a fejlett világ GDP-je. A legnagyobb piacot ma Oroszország, Kína és Dél-Korea jelenti, de India is előkelő helyen szerepel, ahol a ránctalanító krémekből évente 40 százalékkal többet adnak el. 

Mára egy egész iparág szakosodott az örök fiatalságért vívott küzdelemre, amely bizonyára illúzió marad, mert ha feltalálnák a fiatalság szérumát, abban feltehetőleg nem lenne annyi pénz, mint az azért folytatott, soha véget nem érő harcban. A szépségipar élelmes szakemberei ugyanannyira építenek az emberek kellemetlen külsőtől való félelmére, mint szépség iránti vágyára. A testkultusz busás hasznot hoz az iparágnak, a kozmetikai világcégek bevétele a gazdasági válságtól függetlenül meredeken ível felfelé. Az Egyesült Államokban ma már nem csak a sztárok kiváltsága a testszabászat, havi szinten az átlagemberek is komoly összegeket fordítanak így vagy úgy saját testükre. Brazíliában például egyetlen kozmetikai cég ügynökeinek száma nagyobb, mint a nemzeti hadseregé.  

Az ókori Egyiptomban hatezer évvel ezelőtt is használtak kozmetikumokat. A szépülni vágyókat akkor kevésbé érdekelte, miből készül a kence, a hatás volt a legfontosabb. A középkor végéig aztán feledésbe merült a szépség iránti igény. Ezt követően azonban főleg a nemesi családok élvezhették a kozmetikumokat, luxus volt minden, ami a külső erényeket táplálta. Az 1800-as években főként prostituáltak használtak sminket, és Viktória királynő is megjegyezte, hogy a smink vulgáris. A múlt század második felétől azonban teret nyert a kozmetika, az itt használatos termékek használata pedig elfogadottá, sőt mindennapossá vált, az ápoltság mércéjének tekinthető.

Tudta?

A plasztikai beavatkozások is több ezer éves múltra tekintenek vissza. Az első dokumentált műtétet 4000 évvel ezelőtt végezték az ősi Indiában. India vezető szerepe ezt követően is megmaradt a plasztikai műtétek terén. AXVIII. század végén brit orvosok utaztak a Hindusztáni-félszigetre, hogy tanulmányozzák az indiai orrplasztika módszereit. A brit Joseph Constantine Carpue pedig húsz évig tanulmányozta az indiai módszereket, majd 1815-ben elvégezte a nyugati világ első orrplasztikáját. A plasztikai sebészet másik ága a Római Birodalomig nyúlik vissza. Itt az időszámítás előtti 1. században már egyszerű eszközökkel próbálták helyreállítani a háborúkban sérülést szenvedett füleket. Az első amerikai plasztikai műtétet dr. John Peter Mettauer hajtotta végre 1827-ben.

Zakatoló szépségipar

A hatalmas profitot termelő szépségipar alapvetően két részlegre bontható, e szerint dolgozik. Az egyik a különböző kozmetikumok, módszerek, terápiák fejlesztése, forgalmazása – itt hozott anyagból dolgoznak. A létező szépséghibákból, a hozott vagy kapott adottságokból próbálják a legtöbbet kihozni. A másik komoly szelet a piacon a plasztikai sebészet. Ez az eredeti külső szinte teljes megváltoztatására képes. A plasztika mára beépült a köztudatba, elfogadottá vált. Az emberi test minden pontja alakítható, csinosítható, ápolható. A testet és az arcot alakító plasztikai műtétek mellett komoly szerepe van az arcszépítésben a különféle kozmetikumoknak, a szemfestékeknek, a pakolásoknak, a ránctalanító terápiáknak – és még sorolhatnánk. Ám a szépséghez hozzátartozik a hajápolás is. A szép fogak szintén komoly szerepet játszanak abban, hogy valakit szépnek látunk-e. A bőr frissessége is fontos tényező a szépség megítélésében, s a szőrtelenítés is az iparág nélkülözhetetlen szereplője, amely manapság már legalább annyira elvárt a nők körében, mint az ápolt haj.

Illúzió vagy valóság?

Nyugat-Európában is bővül az iparág. Itt a potenciális vásárlót, a húzóerőt az ötvenes éveiben járó, stabil egzisztenciával rendelkező korosztály jelenti. A sminket, a bőr- és hajápolást, a parfümöket, a plasztikai sebészetet, az egészségcentrumokat és a fogyást elősegítő termékeket is beleértve évi 160 milliárd dolláros iparágról beszélhetünk. A világkasszába csak a plasztikai sebészetből évente 20 milliárd dollár folyik be. A páciensek száma pedig ugrásszerűen nőtt az elmúlt években: 1997 óta 220 százalékkal nagyobb a forgalom. Mára nem csupán a ránctalanítás vált közkeletűvé, a test különböző részeit is előszeretettel töltik fel, hogy a kívánt formát és méretet elérjék. A legdinamikusabban növekvő ág manapság a fogkozmetika, ezen belül is a fogfehérítés, hiszen a mosoly értékmérő. A felmérések szerint a fogászat ma sokkal több bevételt hoz a konyhára, mint az arcplasztika.

Pénzen vett szépség

Szépészeti műtétekre, plasztikai beavatkozásokra, fiatalító termékekre és kúrákra tavaly a világ legnagyobb piacán, az USA-ban becslések szerint 50 millió dollárt költöttek. A piac is 50 millió nőt fogad be. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan egy nő közel 200 ezer forintnak megfelelő dollárt költ kozmetikumokra. A beavatkozások 91 százalékát nőkön végezték.

Botoxinjekcióból tavaly 3,8 milliót adattak be maguknak az amerikaiak, ami 1,4 milliárd dolláros bevételt jelentett az orvosok, illetve a gyártók számára. Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért, ami átszámítva akkor 2000 milliárd forintot jelentett. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének. 2008-ban a plasztikai műtétek közül a legtöbbet – több mint egymilliárd dollárt –zsírleszívásra fordítottak, közel 1 milliárd dollárt has- és arcplasztikára – amely a második, illetve harmadik legtöbb bevételt jelentő operációtípus volt az USA-ban –, és több mint 2,3 milliárd dollárt mellszépítésre.

És a britek?

Az egyik brit tévécsatorna megbízásából készült felmérésből kiderült, hogy a nők számára az alakjuk megőrzése, illetve a hajuk ápolása a legfontosabb. Az előbbire 230 ezer forintnak megfelelő fontot, míg az utóbbira 130 ezret költenek évente. Hihetetlennek tűnik, de a brit nők átlagosan 43 millió forintot költenek életük során szépségápolásra. (Forrás: http://www.cosmeticplasticsurgerystatistics.com)

„Mellesleg” mi, magyarok?

Az évi mintegy 100–120 milliárd forintra rúgó hazai kozmetikai piacon hozzávetőlegesen 1500 cég tevékenykedik. Jó részük importőr, de akadnak olyan magyar vállalatok is, amelyek nem csak itthon bizonyítanak – hírünket viszik külhonban is. Az AC Nielsen idén januárban közzétett piackutatása szerint több ajak- és testápolót veszünk, mint egy éve, míg ugyanannyit arc- és szemránckrémből. Csökkent az arclemosók, a kézkrémek és a szőrtelenítők eladása. Számszerűsítve: hatmilliárd forintnyi testápolót, ugyanennyi arc- és szemránckrémet kenünk évente magunkra. Megdöbbentő, de olykor a csomagolás többe kerül, mint maga a termék, de az árbevétel jelentős része a marketingre megy el. Az érdekes üvegcséket, a hölgyeket vagy éppen urakat meghódítani szándékozó, kellemes külsejű reklámembereket és a dizájnt is meg kell fizetnie valakinek. Az élelmiszeren túl második körben a kozmetikai reklámokat „faljuk” leginkább. Ezzel csábítják a legtöbb vásárlót a boltokba. 2010 márciusában 27 452 kozmetikai reklám jelent meg a hazai csatornákon. Három évvel korábban még feleennyit láthattak a tévénézők.

Tudta?

Itthon a plasztikai műtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. A beavatkozások csaknem felét a 35–50 éves korosztályban végezték. A 19–34 éveseknél a legnépszerűbb plasztikai műtét a mellnagyobbítás, míg a legtöbbször előforduló nem sebészeti eljárás a szőrtelenítés volt. Itthon 150–180 plasztikai sebész tevékenykedik.

A magyar emberek nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek jóval kevesebbet a nyugati fogyasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg 2006-ban az Európai Unió lakosai havi szinten átlag 4000 forintnak megfelelő összeget költöttek kozmetikai termékekre, addig Magyarországon ez az érték a felénél is kevesebb, 1200 forint volt. Ez a szám mára Nyugat-Európában növekedett, nálunk stagnált. A miértre egy példa: míg az előbb említett régióban és Amerikában hetente átlagosan ötször mosnak hajat az emberek, addig hazánkban ez a szám mindössze kettő.

Plasztikázott XXI. század

Ma már nem kiváltság egy új orr vagy egy csókos száj. A plasztikai sebészet mára a hétköznapi családok otthonába is bekopogtatott. A plasztikai beavatkozások száma az Egyesült Államomban és Európában is radikálisan megnőtt. Nincs pontos statisztika, miből mennyit végeznek el, csak közelítő adatok vannak, ugyanis például Braziliában sok illegálisan működő plasztikai sebészetnek nem nevezhető átalakító műhely működik. Az Egyesült Államokban 2007-ben csaknem tizenkétmillió – műtéttel vagy a nélkül végzett – plasztikai beavatkozást végeztek, ami az öt évvel azelőtti adatoknak több mint kétszerese. Magyarországon dr. Seffer István plasztikai sebész szerint 2000 óta megtízszereződött az esztétikai beavatkozások száma. „Évente 15–20 ezer művelet zajlik. Az arab országokban éli csak igazán a fénykorát ez az iparág, míg Amerikában a mellnagyobbítás a legnépszerűbb, Libanonban az orrátszabatás. Magyarországon a mellnagyobbítás a legkedveltebb, de ajakfeltöltést és zsírleszívást is sokan vásárolnak maguknak. A sebész kése nélkül végzett beavatkozások között a botox vezet.” Az amerikai Esztétikai Plasztikai Sebészek Társasága adataiból az derül ki, hogy ebből a kezelésből 2001-ben még csak úgy 780 ezer kezelést végeztek, 2007-ben már 4,5 milliót, vagyis a növekedés közel hatszoros. Ennek az óriási igénynek az az oka, hogy elégedetlenek vagyunk magunkkal. Manapság az önértékelési zavarok és a testképzavar is rávehet valakit arra, hogy szépészeti plasztikai beavatkozásoktól várja a boldogságot.

A test: kulturális üzenőfal

Érdekes módon évtizedekkel ezelőtt senki nem foglalkozott a cellulitisszel, pedig már akkor is létezett. Az egyik, 1962-ben forgatott James Bond-filmben Ursula Andress, a hatvanas évek szexbálványa a vízből kijövet, bikiniben írta bele magát a film történelemkönyvébe és a férfiszívekbe. Senkit nem zavart, hogy combján a bőr leginkább egy fonnyadó narancs felületére emlékeztetett. A nők ma viszont kétségbeesnek a narancsbőr láttán. Gyúrják, préselik a sok salakanyagot, amely oly nehezen távozik a szervezetből. A számok azt mutatják, hogy a cellulitis kezelésére ajánlott terápiák többsége nem állja ki a gyakorlati próbát. A Journal of the American Academy of Dermatology 2010. tavaszi kiadása több mint 50 eljárást vett górcső alá, és közülük egyetlenegy sem segített a problémán. Ennek ellenére virágzik a narancsbőr ellen segítséget ígérő iparág. A krémek, zselék, olajok, vitaminok, pakolások, kezelések, terápiák éves forgalmát ötmilliárd dollárra becsülik a világon.

Mi igen, és mi nem…

Fontos, hogy a krém, amelyet használunk, csak bőrazonos összetevőket és vitaminokat tartalmazzon. Parfümöt, kémiai színezéket nem állít elő a bőrünk, de még csak oxigént sem, ezért nem is tud beépülni, és újabb bőrazonos sejteket előállítani. Az ásványi olaj olcsó, ezért a gyártók szívesen keverik bele a krémekbe, megtévesztve minket, hogy ami ásványi, az természetes, tehát nélkülözhetetlen, egyszóval jó. Ez nem igaz. Az ásványi olaj (pl. paraffin) lezárja a bőr felszínét, nem hagyja lélegezni, ezért egy függőség alakul ki, hogy arcunkat újra meg újra krémezzük. Az ásványi olaj nem természetes olajszármazék, nincs tápértéke. Helyette az összetevőknél a természetes olajokat keressük! A makadámiaolajnak, a karitévajnak, a szezámolajnak és a jojobának igazi tápértéke van, ezekkel szinte újjáépíthetjük bőrünket.

Tipp

Ha rászánjuk magunkat egy kozmetikum megvásárlására, nézzük meg, hogy van-e benne a következőkből, mert ezek az anyagok kifejezetten károsak: paraben, nátrium-laureth-szulfát, akrilamid, propilénglikol vagy E–1520, fenol (karbolsav), dioxán, toluén, paraffin.

Mindennap születnek elméletek arról, hogy ami természetes, az jó, ami szintetikus, vagyis laboratóriumban előállított, az rossz. Ez mindenképp cáfolandó. A bőr megérzi, melyik kozmetikum a leghatásosabb számára. Nem az alapján kell dönteni, hogy a kozmetikai áruházakban rossz, a bioboltban pedig jó vásárt csinálunk. Sokkal fontosabb az apró betűs rész, vagyis az összetevők – erre figyeljünk!

Péterfi Judit