Míg 10 éve bioélelmiszert is csak alig lehetett kapni a boltokban, ma pedig már a kisebb üzletekben is feltűnik ilyesmi, addig organikus kozmetikumok 10 éve egyáltalán nem voltak a drogériák polcain – és ma sem találhatóak mindenhol, ahol viszont igen, ott részesedésük már nálunk is a 10 százalékot közelíti. „Ezen kozmetikumaikon belül a legmagasabb arányt a nőket megcélzó krémek és dekorkozmetikumok érik el, a férfiaknak szóló termékek aránya viszont még ma is nagyon alacsony, az 1 százalékos küszöb közelében vannak– mondja Kanyó Roland, a dm szortiment és pr menedzsere, akitől azt is megtudtuk, hogy a lánc saját márkás natúr kozmetikuma, az Alverde a német BDIH minősítéssel rendelkezik, de ugyanennek a kritériumnak kell megfelelni a polcokra kerülő többi biokozmetikumnak is, így például a Natuderm-nek és Weledá-nak is.
A Magyarországon legtöbb egységet üzemeltető drogéria hálózat a környezettudatosságra szerette volna felhívni a figyelmet, ezért az általuk forgalmazott, a vásárlók által visszavitt öko bevásárló táskákat újra cserélték. „Az akcióval megtapasztalhattuk, hogy a lakosság valóban nyitott, az új szemlélet könnyen magukénak tudták. Ma már amúgy is egyre több az olyan vásárló, aki önként mond le az egyszer használatos műanyag zacskókról is. Felelős vállalatként azonban ki kell vennünk részünket olyan ökológiai és egyben társadalmi ügyekben is, mint amilyen a tavaly őszi devecseri és kolontári vörösiszap katasztrófa volt. 18 raklap adománnyal járultunk hozzá a lakóházak megtisztításához, a hétköznapok újrakezdéséhez” – tudtuk meg Kanyó Rolandtól.
A férfiaknak fejlesztett termékek esetében különösen fontos, hogy lehetőség szerint ne tartalmazhatnak a kőolajszármazékokat, irritáló anyagokat, hiszen a rendszeresen borotvált, irritált arc ezekre az anyagokra különösen érzékeny.
A drogériák kutatásai azt támasztják alá, hogy a vevők számára ma már nem az ár, hanem az ár-érték arány az elsődleges, és ez a saját márkás biotermékre is vonatkozik.
A biokozmetikumok használatában Németország és Ausztria hozzávetőlegesen egy évvel jár előttünk. Náluk tehát már fejlettebb ennek kultúrája, a trendek ugyanakkor azt mutatják, hogy az ilyen jellegű termékek Magyarországon is egyre népszerűbbek lesznek. „Célunk a vásárlási szokásokat pozitívan befolyásolni. Ez ismeretterjesztésen kívül a termékskála szélesítésével, átalakításával is elérhető irányba. Minél több öko, bio vagy natúr termék jelenik meg, annál inkább növekedik ezek részesedése.” Nem meglepő, hogy a biotermékek a babákat célzó áruk között igen népszerűbbek, hiszen a családok a kicsiken végképp nem akarnak spórolni. Ugyanígy kedveltek a női arcápolási termékek, valamint a dekorkozmetikumok is, a hölgyek leginkább az arcukra figyelnek oda. Más a helyzet a környezetet kímélő tisztítószerekkel, ezek megvásárlásához ugyanis a hiúság mellett már nagyobb tudatosságra is szükség van. A lebomló szemetes zsák vagy az újrahasznosított papírból készült termékek előnyeit lassabban ismeri fel a lakosság, mint egy természetes összetevőkből készült krémét. Aki ugyanis ilyen terméket vásárol, már egyértelműen nem csak önmagára figyel oda, hanem a környezetére is ügyel. Mindez egyébként nem függ össze az anyagiakkal, ugyanis aki tudatában van a hagyományos tisztítószerek vizeket terhelő hatásával, az már kifejezetten keresi az azokat kímélő szereket – amelyek nem is feltétlenül drágábbak a hagyományosaknál. Jelzésértékű az is, hogy az ökológiai tisztítószereket sok olyan hölgy vásárol, aki a dekorkozmetikumot egyáltalán nem használ, még akkor sem, ha az bió.
Hagyományos: A környezetet is terhelő, a vizekben az algák túlszaporodását elősegítő foszfátokat, a természetbe kijutva tovább „munkálkodó” enzimeket, oxigén alapú fehérítőszereket, nem ionos felületaktív anyagokat, illatanyagokat is tartalmaznak. A szennyvízből történő kiszűrésük és megkötésük rengeteg energiát emészt fel, arról nem is beszélve, hogy ezek az anyagok a nem megfelelő emésztők résein keresztül közvetlenül a talajba is beszivároghatnak. Ez ráadásul nem csak elméleti kockázat, ugyanis még Budapesten belül sem rendelkezik csatornával minden épület, sok helyen a mai napig csak emésztő van.
Bió: Enzimeket, foszfátokat- és klórvegyületeken nem tartalmaznak, fő komponensük általában a környezetet nem terhelő, lebomló citrát és szilikát.
Hagyományos: A mai mosószerek általában öt-tizenötféle összetevőt tartalmaznak. A beléjük kevert fehérítőanyagok legtöbbször szerves peroxid-vegyületek, amelyek a vízbe kerülve aktív oxigént bocsátanak ki, amik igencsak károsak a környezetre. Ráadásul ezek igazán nehezen lebomló kemikáliák. A vízlágyítás céljából mosóporba adagolt foszfát a természetes vizekbe kerülve ugyancsak ártalmas, mivel a vízinövényeknek fölösleges táplálékot nyújt, ami miatt azok megszaporodnak, és elfogyasztják a vízben oldott oxigént. Ennek következtében oxigénhiány alakul ki a vizekben, a vízi élőlények pedig elpusztulnak.
Bió: Az abszolút bió mosószernek tekinthető mosódió nem tartalmaz mást, mint természetes tisztítóhatású szaponint, így nem károsítja a környezetet, tisztítóhatása viszont vetekszik a hagyományos szerekével.
Hagyományos: Olyan alapanyagokat, kemikálikáliákat tartalmaznak, amik nem bomlanak le és károsak a környezetre. Az tehát csak a „kisebb” gond velük, hogy akár bőrirritációt is okozhatnak, a nagyobb az, hogy nagyon lassú lebomlásúak, a folyóvizet élőlényeire – beleértve a halakat is – nézve pedig mérgezőek lehetnek.
Bió: A környezetkímélő textil öblítők ugyancsak jobbak a hagyományosaknál, mivel ezek teljes mértékben lebomlanak, ugyanakkor tökéletesen ellátják szerepüket. Titkuk tipikusan az, hogy természetes citromsavat és illóolajakat tartalmaznak.
Mivel a biokozmetikumokba nem kerülhetnek kőolajszármazék, vivőanyagra viszont ezen készítményeknél is szükség van, azok szerepét ezen termékekben az értéktelen kőolajszármazékok helyett vitaminban alapból is gazdag növényi olajok töltik be.
Magáért beszél az is, hogy a biokozmetikumokban a mesterséges tartószereket is természetes szerekkel – így például az amúgy is jó hatású E-vitaminnal – oldják meg.
Szervetlen sók és ásványi anyagok kerülhetnek az ilyen termékekbe, és korlátozottan ugyan, de használhatók természetes zsírokból, olajokból, viaszokból, lecitinből és lanolinból előállított emulgeálószereket – a cél azonban az, hogy az anyagok a lehető legérintetlenebb formában kerüljenek a krémekbe.
Szabó Emese