Be vegan!

Nem is gondolnánk, hogy már azzal is „szennyezzük” környezetünket, hogy a vasárnapi ebédnél zöldségek helyett a húst részesítjük előnyben! Igen, a veganizmus nem egy táplálkozással kapcsolatos rögeszme, sokkal inkább gondolkodásmód és komplex életvitel egészségünk és bolygónk védelmében. 

 

A vegán szó tulajdonképpen a vegetáriánus táplálkozás legszélsőségesebb formáját jelenti, ám ennél jóval többet is: a környezet, az állatok, az élővilág és saját testünk tiszteletét. Érdekesség, hogy ez nem egy új keletű hóbort, az első társaság majdnem 80 éve alakult meg. 1944-ben, Nagy-Britanniában Donald Watson alapította meg az első Vegán Társaságot, melynek alapelveit aztán az 1960-as években a tengerentúlon is átvették. Hazánkban csak jóval később, körülbelül 20 éve kezdett el terjedni a bicsérdizmus, azaz a nyers ételek, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szemlélete. Ezt a felfogást már akkoriban is sokan extrém életmódnak tartották, pedig egy alaposan átgondolt, harmonikusan kialakított étrend a legtöbb táplálkozástudós szerint is a legegészségesebb életforma az emberi szervezet számára. Pálok Péter szerint „az étkezéseknél
a jóság minőségére próbálunk törekedni”.

 Be vegan!
 

Vegán alapelvek

A vegánok szerint a növényi eredetű étel a lehető legjobb az emberi szervezet számára. A nyers vegánok pedig mindezt hőkezelés nélkül fogyasztják, mert azt könnyen meg tudja emészteni a gyomrunk.
A főtt ételek nem tartalmaznak enzimeket, és tápértékük is kevesebb, ezért nem jó 46 Celsius-fok fölé melegíteni az élelmiszereket. Nem csak az igazán fanatikusok vallják, hogy lehetőleg a saját kertünkben termesszük meg az ételt, de ha ez nem lehetséges, akkor biopiacon szerezzük be az alapanyagokat. A sütés-főzés tönkreteszi a vitaminokat, így inkább különböző salátákkal, nyers ételekkel kísérletezzünk készételek helyett. Ízesítéshez pedig kizárólag természetes fűszereket használjunk. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt főleg vízzel és gyógyteákkal oldjuk meg, az alkohol és a mesterséges színezőanyagokat tartalmazó üdítők fogyasztása kerülendő.
A vegán étrend kizárja a hústermékek, a tej, a tojás és a méz alkalmazását a mindennapokban. Emellett az állati eredetű prémek, szőrmék, gyapjú és tollak viselését is próbálja mellőzni a vegán életforma. Ollé Sándor mondta: „Számomra fontos, hogy az, amit eszem, semmiféle erőszakot ne tartalmazzon. Tehát ne legyen állati eredetű, mert békésen nem lehet felszeletelni és megsütni egy állatot sem.” Kerüljük a vegyszereket, illetve minden olyan kozmetikumot, amelyeket állatokon teszteltek. A tartósítószerek és a mesterséges ételízesítők is tiltólistán szerepelnek. Ahogy Amy Smart vallja: „A vegetarianizmus a bolygónkon való élet egy tudatos útja.”

 

Milyen a jó vegán étrend?

Sokan abba a hibába esnek, hogy divatból lesznek vegetáriánusok, ám az átálláshoz komoly előkészületekre és alapos utánajárásra van szükség. Többféle irányzat létezik, melyek közül a vegán a legszigorúbb, de vannak enyhébb fokozatok is. Például a makrobiotikus szemlélet a hal fogyasztást alkalmanként kívánatosnak tartja, a lakto-ovo vegetáriánusok húst nem, de tejterméket és tojást tartalmazó ételeket javasolnak, vagy a szemivegetáriánus iskola, mely a halat és a baromfihúst is engedélyezi az étkezések során. Érdemes egyfajta fokozatosságot betartani a radikális életmódváltás helyett, mert a gyors elhatározások ritkán lesznek sikeresek. A vegán táplálkozás híveinek kezdetben érdemes felkeresniük egy dietetikust, aki segít összeállítani a heti étrendet, ugyanis a nem megfelelő tápérték- és vitaminbevitel komoly egészségügyi problémákat is okozhat. A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étkezés jó közérzetet és egészséges mindennapokat biztosít, hiszen a növényi étrend bőven tartalmaz rostokat, C- és E-vitamint, béta-karotint, cinket, rezet, vasat, mangánt és szelént. Ám a szervezetnek ennél jóval több mindenre van szüksége. Egyes elméletek szerint a hús elhagyása B12-vitamin-hiányt eredményezhet, emellett a fehérje – ez esetben növényi eredetű – és az Ómega–3-zsírsavak bevitelére szintén fokozottan figyelnie kell a vegán étrendet követőknek, hiszen főleg utóbbi nélkülözhetetlen az agy és a szív működéséhez. Az életmódváltás első szakaszában előfordulhat, hogy a táplálkozás még nem megfelelőképpen átgondolt. Ilyenkor a hiányzó tápanyagokat pótolhatjuk étrend-kiegészítőkkel is – vagy a zöldségek tudatosabb fogyasztásával. Például a szója, a hüvelyes zöldségek, az olajos magvak, az algák és a gabonák mind-mind remek fehérjeforrás.
A vita az esszenciális aminosavak körül zajlik, amelyet talán nem mind tartalmazza a vegán étrend. Ezt a konfliktust mi sem fogjuk tudni itt és most megoldani. Várandósság idején és gyermekkorban viszont elkerülhetetlen az orvossal való folyamatos konzultálás, a fejlődő szervezeteknek olyan speciális tápanyag-beviteli igényei lehetnek, melyhez komoly szakértelemre és tapasztalatra is szükség van, nem csupán elszántságra.

 

A betegségektől is megvéd

A vegán étrenden számos előnye ismert: több betegség elkerülhető vele, ráadásul a szív- és érrendszert is jobban kíméli, mint a hagyományos táplálkozás. A húsmentes életmód védőhatása az érelmeszesedés és bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében biztosan érvényesül. A vegánok között daganatos megbetegedések, diabétesz és elhízás szinte alig fordul elő, de ehhez persze szükség van a megfelelő energia- és tápanyag-ellátottságra is. A nyers étrend előnye pedig, hogy szebb bőrt, magasabb energiaszintet és bizonyos értelemben jobb egészségi állapotot eredményezhet. Ennek egyik fő oka az, hogy a gyümölcsök, zöldségek főzés nélkül több vizet és vitamint tartalmaznak, így hidratáltabb, vitalizáltabb lesz a szervezet, mintha mindezt kifőznénk belőle. A főtt ételek elvesztik eredeti ízüket is, ezért fűszerekre van szükség elkészítésükhöz, míg a nyers fogásoknál az ízesítés is bátran kihagyható.
A vegán étrend megemésztéséhez nincs szükség akkora energiára, nem telítenek el annyira a fogások, mint a főtt ételeknél. Ezért a szervezet jobban tud tartalékolni, és az akut betegségek ellen hatékonyabban lép fel, így a nyirkos időben nincs esélye a náthának vagy az influenzának. Az elsavasodás megakadályozásában és a helyes sav-lúg arány helyrebillentésében is fontos szerephez jut az egészséges, nyers növényi táplálkozás.

 

A húsfogyasztás káros hatásai

Talán meglepő, de már az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) is felhívta rá a figyelmet, hogy a húsfogyasztás, az ipari állattartás legalább annyira befolyásolja a klímaváltozást, mint a személygépkocsik által kibocsátott gázok.
A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a szarvasmarhák tartása komolyan szennyezi a környezetet, mivel a kérődző állatok metánt bocsátanak ki magukból.
A metán a szén-dioxidnál több mint hússzor erősebb üvegházhatást előidéző, felerősítő gáz. Emellett persze nem szabad elfelejteni, hogy a marhatenyésztésnek és -szállításnak, a takarmány előállításának, a felgyülemlő trágyának, szennyvíznek mekkora környezetromboló hatása van. Maga a szállítás, történjen bármilyen eszközzel is, rengeteg üvegházhatású szén-dioxid-kibocsátással jár, vagyis közvetve is szennyezi a környezetet. Természetesen a szárnyasok ipari tenyésztése sem kevésbé káros, hiszen a trágyából ammónia szabadul fel, amely hozzájárulhat a savas esők kialakulásához. A legfőbb gondot mégis az erdők kiirtása jelenti világszerte, melyek a földi légkör egyensúlyát hivatottak biztosítani. Mivel a húsfogyasztáshoz folyton újratermelődő „készletre” van szükség, ezért a lehető legtöbb területet takarmánynövény termesztésére kell felhasználni – így biztosítva a folyamatos húsutánpótlást.
A világ legnagyobb összefüggő, ma még 6 millió négyzetkilométernyi őserdejéből 1970 óta 700 000 négyzetkilométerről vágták ki a fákat, hogy gazdasági területeket nyerjenek. Bár ennek egy kisebb részén kukoricatermesztés folyik, a legnagyobb területen takarmányul szolgáló szója nő vagy állattenyésztés folyik. A klímabarát táplálkozás hívei azt állítják, hogy a tudatos növényi táplálkozás ezt a pusztítást megállíthatja, és a zöldségfogyasztás igenis befolyásolja a bolygó jövőjét.

 Be vegan!

Állatok a klíma ellen

Gyakran hallható a különböző figyelemfelhívó reklámokban, hogy tudatosan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat – ezzel is óvva a környezetet. Természetesen nemcsak a magánszemélyek környezetre gyakorolt hatását lehet mérni, hanem a szervezetekét, cégekét is. Főleg azon vállalatok termelési folyamatai érdekesek, amelyek élelmiszereket állítanak elő. Ebben az esetben direkt és indirekt karbon lábnyomról beszélhetünk.
A direkt kibocsátások legáltalánosabb formája a fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek szén-dioxidot bocsátanak ki. Ám ezeket a cég tudja kontrollálni, illetve törvényileg is pontosan meghatározott határértékeken belül kell tartania a károsanyag-kibocsátást. Az indirekt karbon lábnyomra azonban nincs szabályozás. Ez alatt például az alkalmazottak munkába járását vagy a beszállítók szállítás közbeni károsanyag-kibocsátását értjük, amelyet értelemszerűen nehéz lenne szabályozni.
Az Enviromental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet nemrég publikált kutatása szerint a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben. A csoport több élelmiszer teljes életciklusát végigkövetve állapította meg a legkárosabb alapanyagok sorrendjét. Első helyen a bárányhús áll, melyből 1 kg előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. Ugyanennyi marhahús előállítása során 27,1 kg kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokára meglepő módon a sajtgyártás került tekintélyes 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással. Emellett a tanulmány arra is kitér, hogy az előállítás során mely szakaszban a legkárosabbak a termények a környezetre. Míg a kérődzőknél a tenyésztés folyamán kerül a legtöbb üvegházhatást okozó gáz a környezetbe (mintegy 90 százaléka ekkor keletkezik, ennek
32 százaléka az állatok metánkibocsátásából, 40 százaléka a takarmányozásból és 14 százaléka az állati trágyából tevődik össze), addig a szárnyasoknál a nagyüzemi feldolgozás a legkevésbé klímabarát. Hústermelés során keletkezik az összes üvegházgáz 18 százaléka, a közlekedés során a 14 százaléka, fosszilis üzemanyag előállításakor pedig a gázok 12 százaléka termelődik. A hústermelésnél csak az energiaipar nagyobb szennyező a maga 21 százalékával. A World Watch Institute tanulmánya szerint viszont ennél sokkal rosszabb a helyzet, szerintük az üvegházhatású gázoknak legalább 51 százaléka az állattenyésztésből ered, illetve a világ állatállományai – tehenek, sertések, juhok, szárnyasok – évente 32 milliárd tonnányi szén-dioxidot, ammóniát és más káros gázt bocsátanak ki. A zöldségfélék – bár lényegesen kevésbé, de – a feldolgozás és szállítás során terhelik meg legjobban a bolygót. Ezért fontos, hogy feldolgozatlan és lehetőleg helyben termelt növényeket vásároljunk és fogyasszunk.

Iparág a bolygó elpusztítására?

A vegán és környezetvédő kampányok ellenére úgy tűnik, a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő években: az elmúlt fél évszázadban a négyszeresére nőtt a húsfogyasztásunk.
Az előrejelzések borúlátóak, 2050-re 500 millió tonna húsigénnyel számolnak a tudósok, hiszen addig a népesség is várhatóan
9 milliárdra duzzad, ami a hús iránti kereslet megnövekedése mellett az árak növekedését is magával hozza. Bolygónk jégmentes szárazföldi területének közel 30 százalékát használják jelenleg állattartási célokra, a mezőgazdasági művelés alá vont területek 70 százalékán pedig az állatoknak takarmányt termesztünk! Nem véletlen, hogy Latin-Amerika őserdeinek nagy része a takarmánynövények mennyiségének ugrásszerű növekedése miatt pusztult el. A FAO tanulmánya kitér továbbá az egyre elhatalmasodó vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz problémájára is, miszerint jelenleg a világ vízfelhasználásnak 8 százalékáért felelősek az állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységek, ám ez az arány a jövőben jelentősen növekedni fog.
A modern állattartás pedig egyszerűen rémálom, ezért is zárják ki az étkezésükből a vegánok a húsfogyasztást. Az állattenyésztés tömeggyártás lett, a jószágokat kis helyre zsúfolják, és génkezelt takarmánnyal, illetve antibiotikumokkal erősítik szervezetüket, hogy minél ellenállóbbak legyenek – tartásuk pedig jövedelmezőbb. Ma már az összes előállított antibiotikum fele az állattenyésztésben kerül felhasználásra.
A szaporulatot sem bízza az ipar a véletlenre, mesterséges megtermékenyítéssel és születésszabályozással avatkozik be a természet rendjébe – szintén profitnövelő céllal.

Nagy magyar ökológiai lábnyom

A hazai háztartások ökológiai lábnyomának több mint 40 százalékát az élelmiszerfogyasztás adja, amely még károsabb a környezetre, mint az energiafelhasználás. Emellett a kidobott ételek mennyisége is ijesztően magas – egyes tanulmányok szerint hazánkban évente körülbelül
40 kilogramm élelmiszer kerül fejenként a kukába. Ha ezt a számot csökkenteni lehetne, a környezet kevésbé szennyeződne, és az éhezők számára újra lehetne osztani a még felhasználható alapanyagokat. Az élelmiszerbankok azért küzdenek lassan egy évtizede, hogy a pazarlást megakadályozzák. A tudatos vásárlói magatartás része, hogy kerüljük az impulzív hangulatokat, csakis az kerüljön a bevásárlókosárba, ami felhasználásra kerül rövid időn belül.
Az akciós termékek hiába olcsóbbak, legtöbbször a szemetesben végzik. A nem megfelelő tárolás és szállítás szintén a hulladékok mennyiségét növeli, ezért érdemes alaposan átgondolni a házi logisztikai rendszert. A legtöbb receptoldalon már külön maradékfelhasználó praktikák, ötletek olvashatók, melyek segítségével tovább csökkenthető az ökológiai lábnyom. Ha a hús és a tejtermékek fogyasztását csak egyetlen napon kiiktatja egy négyfős család az életéből, azzal egynapi autókázásnak megfelelő káros anyagtól kímélik meg légkörünket. Természetesen a környezet­kímélő tisztítószerekről sem érdemes megfeledkezni –­ vagy az olyan alternatív módszerekről, amelyek legtöbbször olcsóbbak is. A tudatos vásárlás és felhasználás komoly szemléletváltást igényel, ám ha valaki igazán átérzi az itt tárgyalt probléma súlyát, annak nem esik majd nehezére komoly, átgondolt és határozott döntéseket hozni. Földünk a tét. És az egészségünk.

 

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Tégelyben a remény - Mennyire üzlet a szépség?A szépségipar globálisan 7 százalékkal bővül évente, azaz kétszer akkora mértékben nő, mint a fejlett világ GDP-je. A legnagyobb piacot ma Oroszország, Kína és Dél-Korea jelenti, de India is előkelő helyen szerepel, ahol a ránctalanító krémekből évente 40 százalékkal többet adnak el. 
Időtálló népi gyógymódok - XIX–XX. századi megoldásokFaluhelyen, főként az elmaradott területeken, évszázadokon keresztül nem jutottak „hivatalos” orvosi ellátáshoz a XIX. században. Minden családban volt olyan személy, aki nemzedékről nemzedékre örökített tapasztalatok alapján a kisebb betegségeket házilag kúrálta, ismerte az alapvető gyógyfüveket, ellátta a sebeket. 
Bomba alak 3 nap alattAz eredményes alakformáláshoz megfelelő táplálkozásra, izomfejlesztésre, és lokális problémakezelésre van szükség. A Turbo Bikini programmal mindössze három nap alatt látványos eredményeket lehet elérni az alakformálásban.
Családbarát romantikaMinden ellenkező híresztelés ellenére, az érzékiség és a gyereknevelés nem zárja ki egymást. Megfelelő szervezettséggel, ügyes időbeosztással és a saját igényeink figyelembevételével életben tartható. 
Hitek és tévhitekA városi legenda szerint a mikrohullámú sütő és a mobiltelefon rákot okozhat, miközben fogalmunk sincs arról, hogy a kék fényű ébresztőórás rádió vagy a horkolás is hasonló hatású lehet.
A titokzatos kórMindenkire hatással van, és egy a négyhez a megbetegedés esélye.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/