Testtartásból a várható életkor is meghatározható, ha pedig belső óránkat rosszul állítjuk be, akár 10 évvel is kevesebbet élhetünk.

Dr. Claudio Gil S. Araújo és csapata azt vizsgálta és pontozta, hogy az idősebb felnőttek mennyi segítséget használnak a földre való leüléskor és felálláskor, majd meghatározta, hogy adott pontszám mellett milyenek a túlélési esélyeik. A leülés és felállás is 5-5 pontot ér, azonban minden segítség használata esetén 1-1 pontot levontak. Tehát a maximális 10 pontból 1 pont levonandó, ha a megfigyelt személy például a kézfejét támasztéknak használta a földön vagy a combján, vagy amikor térddel vagy lábéllel segített magán. Aki a leüléshez igénybe veszi a kezét és az alkarját, és először térde ereszkedik, majd visszafelé ugyanígy cselekszik, vagyis a térdére majd a kezére is szüksége van a felálláshoz, legfeljebb 5 pontot kaphat. A kutatók szerint az eredmény pontos képet ad  a kezelőorvosnak a páciens általános erőnlétéről, izomzatáról, koordinációs készségéről, illetve egyensúlyérzékéről.

Jobb, ha több a pont

A számok fontos adatot szolgáltatnak a páciens következő hat évben várható elhalálozásának esélyéről. Azért csak hat évre adnak prognózist, mert csupán ennyi ideje követik nyomon a tesztalanyokat. Jobban teszi, ha azonnal életmódot vált, aki 0–3 pontot kapott, ugyanis a megfigyeltek közül hat és félszer nagyobb eséllyel haláloztak el az alacsony számmal pontozottak, mint a magasabb pontszámúak. Külön felhívták a figyelmet, hogy ezt a vizsgálatot ne keverjük össze az úgynevezett székteszttel, amely segítségével idősebb emberek fizikai állapotát úgy mérik fel az orvosok, hogy sikerül-e egy székről ülésből felállniuk.

Mozgással tovább élünk

A BMJ Open szakfolyóiratban közzétett, közel 167 ezer felnőttre vonatkozó tanulmány megerősíti, hogy a mozgásszegény életmódot folytató embereknél nemcsak annak van nagyobb kockázata, hogy esetükben kialakul a cukorbetegség, vagy nő az infarktus- és a stroke kockázata, hanem akár három és fél évvel is megrövidíthetik az életüket. Legalábbis a vizsgálatot végző kutatók úgy találták, hogy ennyivel élhet tovább, aki lecsökkenti a napi többórás üldögélés és tévézés idejét. Az amerikai Nemzeti Rákintézet kutatói a PLoS Medicine című szakfolyóiratban pedig arról számoltak be, hogy a szabadidős fizikai aktivitás testsúlytól függetlenül meghosszabbítja a várható élettartamot. Közel 650 ezer felnőttre vonatkozó adatok elemzésével úgy találták, hogy átlagosan 4,2 évvel tovább élhetnek azok, akik szabad idejük egy részét mozgással töltik.

Mással is segíthetünk

Amikor sportolunk, nemcsak testünk öregedését lassítjuk, hanem a szervezetünkben található mitokondriumok működését is serkentjük. Ez a sejtszervecske biztosítja az energiát az anyagcsere-folyamatokhoz. A Q₁₀-et természetes állapotában megtaláljuk a halakban – például a makrélában, a lazacban, a szardíniában –, valamint a földimogyoróban, a tojásban, a baromfi-, a marha- és a birkahúsban. Sőt a rendszeres testmozgás hatására szervezetünk is több Q₁₀-et termel. Ha azonban a mitokondrium károsodik, akkor az megnyilvánulhat inzulinrezisztencia vagy daganatos megbetegedés formájában is.

Tehát a napi többórás ülés az egyik legrosszabb időtöltés, amit tehetünk magunkkal. Kutatók szerint körülbelül három óra ülés az, amelyet még elvisel a szervezetünk. Ennek nagyon egyszerű a fiziológiája. Inaktivitás esetén a szív kevesebb vért pumpál, ezért összehúzódnak az erek, azonban ennek hatására megnő a vérnyomás. Arról nem is beszélve, hogy kevesebb oxigén jut a létfontosságú szervekhez, fokozódik a trombózis és az infarktus kialakulásának veszélye. Ezért érdemes ülőmunka végzésekor óránként átmozgatni a testünket, és legalább hetente háromszor nagyobb aktivitással járó fizikai tevékenységet végezni. Elsősorban sporttevékenység ajánlott, de egy nagyobb séta vagy kerékpározás is megteszi kezdésnek.

A belső óra

Alekszej Olovnyikov immunológust nem hagyta nyugodni a gondolat, miért van az, hogy sejtjeink folyton megújulnak, ám az újak mégis öregebbek elődjeiknél. Töprengése nem volt eredménytelen, az „Olovnyikov órája” hipotézis szerint minden kromoszómánk végén található egy olyan kis szakasz, amely osztódáskor megvédi a DNS-szálak információit. Ezt a részt telomernek hívják. Kutatások azóta igazolták Olovnyikov elméletét, és ma már tudjuk, hogy a telomer hosszúsága alapján meg lehet határozni egy szervezet biológiai korát. Attól függően, hogy rövid vagy hosszú, megállapítható, siet vagy késik-e bennünk Olovnyikov órája. Ha már óra, akkor jogos a kérdés, vajon tudjuk-e befolyásolni működését. A válasz talán nem is annyira meglepő: természetesen igen, azonban számtalan tényező hátráltat bennünket abban, hogy ez ne sikerüljön.

Ezért siethet

Akár négy–nyolc évvel is kevesebbet élhet, aki nem figyel a testsúlyára. A krónikusan fogyózó nők telomerje rövidebb az átlagnál. Ezért csak óvatosan a koplalással! A férfiakban joggal merül fel a kérdés, hogy a nőknek hosszabb-e a telomerjük, hiszen átlagban legalább öt–tíz évvel tovább élnek. Szignifikánsan valóban hosszabb, azonban ennek egyszerű a magyarázata, a telomer hossza az X-kromoszómához kötött, ám ebből a szebbik nemnek kettő van.
A dohányosok legalább öt évvel, az erős dohányosok pedig 60 éves korukra akár tizenkét évvel rövidítik meg életüket. Végül itt vannak még a szabad gyökök és a stressz, mint két jó barát, ezek fizikai és lelki szinten nagyon rövid idő alatt pusztítják a telomereket, melyeknek rövidülése fokozza a rák kialakulásának valószínűségét is. Kapcsolat mutatható ki a tüdőrák, a hólyagrák és a telomerrövidülés között. A legrövidebb telomerűeknek 550 százalékos esélye van a rákra.

Ettől késhet

Elsősorban a C-, D- és E-vitaminok, valamint az Omega–3-zsírsav játszik szerepet a védekezésben. Megfigyelték, hogy azok a személyek, akik hetente több órát sportolnak, telomerjük hossza alapján legalább tíz évet letagadhatnának.

A születéskor várható élettartam

Az élve születések halálozási életkorának átlagát összehasonlítva érdekes számsort kapunk. A WHO Világ Egészségügyi Statisztika 2010 adatai alapján a magyar lakosság születéskor várható élettartama 74 év. A nők esetében 78, a férfiaknál 70 év. A Föld lakosságának adatait összehasonlítva a nők esetében 68,13 év, a férfiaknál 63,46 év a születéskor várható élettartam. Európában valamivel jobb a helyzet, ugyanis a nők átlagosan 77,8 évig, míg a férfiak 70,8 évig élnek. Az öreg kontinensen Andorrában a legmagasabb a születéskor várható élettartam, egészen pontosan 83,52 év, míg Moldovában a legalacsonyabb, 70,31 év. Legtovább a japán nők élnek, átlagos életkoruk 85,56 év.

Telomertörténelem

A telomereket a harmincas években fedezték fel. Először Barbara McClintock és Hermann Muller figyelte meg, hogy az eukarióta kromoszómák végét speciális struktúra védi. A telomer kifejezést először Muller használta, azonban csaknem negyven évet kellett várni Alekszej Olovnyikov felfedezésére. A kutató szerint a fokozatos kromoszómarövidülésnek tudható be, hogy sejtjeink többsége egy idő után már nem képes osztódásra, illetve bizonyos sejtekben működnie kell 
a telomerek rövidülését kompenzáló mechanizmusnak.